Drasztikusan csökken az orosz olajexport, szükséges lesz a termelés visszafogása
Hathetes mélypontjánál jár az orosz olajexport, pedig még bő két hét van hátra a korábban beharangozott, márciusban esedékes termeléscsökkentésig. Február 4–10. között az orosz olajkivitel napi átlagban 562 ezer hordóval, 16 százalékkal esett vissza.
Fotó: Shutterstock
A csökkenés annak ellenére jelentkezett, hogy a balti-tengeri kikötőkön keresztül bonyolított kivitel növekedett. A csendes-óceáni és a fekete-tengeri forgalom azonban drasztikusan beszakadt, napi több mint félmillió hordós csökkenést elkönyvelve.
A friss adatok megmutatják, miért lesz fontos Oroszország számára a márciusban esedékes termeléscsökkentés.
Az oroszok márciustól napi félmillió hordóval, azaz teljes termelésük 5 százalékával megvágják a felszínre hozott mennyiséget. A kitermelés visszafogását a nyugati ársapka elleni válaszlépésként hirdetik, ugyanakkor a forgalmuk 16 százalékos visszaesése rámutat ennek a magyarázatnak a fonák voltára. Ezenfelül kiemelendő, hogy a még megmaradt partnereikkel való kereskedés költsége drasztikusan megnőtt: a nyugati vizekről való kvázi kitiltás a távolság és a menetidő megnövekedését hozta magával, a kiszolgáltatottság pedig a tankereket üzemeltető vállalatok profitját növelte.
A szállítmányozó cégek akár hússzoros árat is elkérnek az orosz olaj transzportjáért.
Négyhetes távlatban a vízi szállítmányozás napi 235 ezer hordóval, 3,2 millióra csökkent.
Az olajexport csökkenése mellett a gáz iránti kereslet is megcsappant, 25,1 százalékkal, 184,4 milliárd köbméterre esett vissza a tavalyi esztendő során. A csökkenés mögött az Északi Áramlat gázvezetéket ért támadás, illetve az európai felvevőpiac szűkülése állhat. Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes hozzátette: Kínával a tavalyi év során rekordmennyiségű, 15,5 milliárd köbméteres gázkereskedelmet bonyolított az ország.
Oroszország a nyugati olajszankciók életbelépése óta leginkább Kínával, Indiával, Törökországgal és Bulgáriával kereskedik – a forgalom azonban velük kapcsolatban is csökkent négyhetes távlatban, 3,07 millió hordós napi átlagra. A volumen visszaesése mellett a brent és az ural olaj árának visszaesése is érzékenyen érinti az oroszokat.
A Nemzetközi Energia Ügynökség vezetője, Fatih Birol szerint az alacsony világpiaci árak a szankciókkal együtt eddig több mint 8 milliárd dolláros bevételkiesést okoztak az orosz állam számára. Ez az összeg azonban az idén minden bizonnyal jelentősen megnő: a szakember szerint az orosz félnek több tíz milliárdos kiesésre kell számítania.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.