Ezeken a repülőtereken volt a legnagyobb zsúfoltság

Az európai légi közlekedés újabb mérföldkőhöz érkezett a pandémiát követő kilábalási folyamatban: a kontinens repülőterei 2022-ben az előző évinél 98 százalékkal több, 1,94 milliárd utast fogadtak. A duplázás tehát majdnem sikerült, viszont az ágazat által viszonyítási alapként kezelt 2019-es, a járvány kirobbanását megelőző teljes év forgalmától még mindig 21 százalékos az elmaradás. Igaz, nem mindenhol, hiszen a Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) által követett 46 európai ország 495 repülőterének 27 százaléka az utasforgalmat tekintve már átlépte a 2019-es szintet.

A felpattanás ott volt a legintenzívebb, ahol a legsúlyosabb Covid-korlátozásokat érvényesítették a hatóságok, mint az Egyesült Királyságban, ahol 249 százalékos éves bővülést mértek. Őket Írország (235 százalék) és Finnország (187 százalék) követi a sorban. 

Ahol viszont nem vették annyira komolyan a vírus támadását, és nem voltak szigorú utazási korlátozások, ott a bázishatás miatt eleve kisebb pluszforgalmat mértek, így az ACI skáláján a második kategóriába sorolt országok repülőterein összességében csak 26 százalékos volt a pluszteljesítmény. 

Ide tartozik egyébként Ukrajna és Oroszország, e két repülési piac összeomlása is rontja az összképet. Megjegyzendő, hogy a 2021-es összesítésben az oroszok és a törökök uralták a top 10-es listát. Első helyen Isztambul állt, a moszkvai Seremetyjevo, a párizsi Charles de Gaulle, az amszterdami Schiphol és a moszkvai Domogyedovo követte. 

bár Oroszország a nyugati repülési szankciók miatt ide irányította át nemzetközi járatai jó részét. A másik nagy nyertes Szerbia, ahol ma is tárt karokkal várják az orosz testvérnép képviselőit.

Isztambul nemzetközi repülőtere tavaly 64,3 millió utast fogadott, teljesítménye már csak 6,2 százalékkal marad el a 2019-es bázistól. A londoni Heathrow-n 61,6 millió utast kezeltek (mínusz 23,8 százalék), 

A párizsi Charles de Gaulle kapta a bronzot 57,5 millió utassal (mínusz 24,5 százalék), majd Madrid (50,6 millió utas, mínusz 18 százalék) és Frankfurt jön (48,9 millió utas, mínusz 30,9 százalék). A nemzetközi turizmus fellendüléséből elsősorban a rengeteg charterjáratot kiszolgáló mediterrán repülőterek profitáltak, az ACI közülük Palma de Mallorca, Lisszabon, Athén, Párizs (Orly) és Antalya repülőterét emeli ki.

Olivier Jankovec, az ACI európai főigazgatója szerint fenomenális évet produkált az iparág, kezdve a járványkorlátozások tavaszi teljes feloldását követő feltámadástól a rekordokat döntögető nyári szezonon át egészen őszig, amikor is a bizonytalanná váló gazdasági és geopolitikai helyzet sem tudta érdemben befolyásolni az utazási kedvet, ahogy a jókora jegyáremelések sem. 

Jankovec szerint azonban csak mérsékelten lehet örülni az adatoknak, mivel egyrészt 

másrészt a forgalom területi megoszlása igen nagy különbségekről tanúskodik. Egyes kiemelt nemzetközi repülőterek – mint a Heathrow és a Schiphol – alig bírják kezelni az utasok özönét, és korlátozásokat vezettek be emiatt, másutt, főként a regionális repülőtereken viszont még komoly elmaradások mutatkoznak.

Az ágazat idei fellendülését illetően az ACI vezetője nem felhőtlenül optimista, mint azt közleményében kifejtette, az ukrajnai háború továbbra is nyomasztóan hat a szektorra, viszont az infláció lassan visszatérhet normális medrébe, és a repülőterek fogadóképességének javítása érdekében indított fejlesztések is beérhetnek. Pluszként hozta fel a kínai Covid-korlátozások eltörlésével feléledt utazási kedvet, habár a vírus terjedését akadályozó, hatályos európai intézkedések ezt még hátráltatják.

A piacot a kínálat szűkössége tartja nyomás alatt, mivel 

valamint a pandémia idején elszenvedett gigantikus veszteségei ledolgozására összpontosít, ami automatikusan magasabb jegyárakat eredményez. A két nagy repülőgépgyártónál, az Airbusnál és a Boeingnél tapasztalt szállítási csúszások és a munkaerőhiány továbbra is problémát okoz néhány légitársaságnál.