Az Európai Unió irányelvvel késztetné a tagállamokat az épületek energiahatékonyságának növelésére. A leendő jogszabály célja, hogy csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását, és az építőipart 2050-re klímasemlegessé tegye. Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament idén tárgyalja a tervezetet.
Az új olasz kormány az ősszel maga is a támogatók sorába állt, ám később kihátrált, mondván, hogy akkora költségbe hajszolnák az ingatlantulajdonosokat és az államot, amit azok nem tudnának kigazdálkodni.
„Brüsszel olyan energiahatékonysági követelményeket szeretne ránk erőltetni, amelyekkel katasztrófát idézne elő a lakákszektorban” – mondta hétfőn Silvio Berlusconi, a kormánykoalíció részét képező Forza Italia vezetője, egykori miniszterelnök. A bizottság javaslata szerint a tagállamoknak a legrosszabb állapotú épületeik 15 százalékát fel kellene újítaniuk 2030-ig. Az olasz építőipari szövetség becslése szerint ez azt jelenti, hogy
a következő évtizedben mintegy 1,8 millió lakóépületet kell korszerűsíteni, ami 400 milliárd eurós kiadás lenne. Az üzleti célú ingatlanok felújítása pedig további 190 milliárd euróba kerülne.
A bizottság becslései szerint az ingatlanszektorhoz köthető az unió energiafogyasztásának 40 százaléka és szén-dioxid-kibocsátásának 36 százaléka, tehát ezek korszerűsítése kulcsfontosságú az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.
Az olaszok 74 százalékának saját lakóingatlanja van, így a népesség saját bőrén érzi az elöregedő lakóépületek problematikáját. Az ingatlanok 60 százaléka pedig a legrosszabb két energetikai osztályba tartozik.
Összehasonlításul: a franciáknál ez 17, a németeknél pedig 6 százalék.
Az olasz kormány a határidők kitolását szeretné elérni, valamint jelezte, hogy mentességet adna a régebbi házakra. Klímaszakértők szerint a mediterrán állam ezzel aláássa azt az uniós törekvést, hogy a 27 országból álló közösség 2050-re elérje a klímasemlegességet.
Ha Olaszország csak a leginkább energiapazarló épületeinek tetőszerkezetét és falait szigetelné, már megtakaríthatná gázfogyasztásának 49 százalékát
– érzékeltette az irányelv hasznosságát Mariangiola Fabbri, a Buildings Performance Institute Europe agytröszt kutatásvezetője.
Olaszország az elmúlt években számos támogatást nyújtott a lakosságnak: a lakásfelújítási munkálatok költségeinek 110 százalékáig adott adókedvezményt. Meg is ugrott a felújítások száma; míg 2018 és 2020 között évi 290, addig 2021 és 2022 között már 360 ezer épület és lakás korszerűsítését kezdték meg. Az intézkedés az államnak legalább 60 milliárd eurójába került. Giorgia Meloni új kormánya a kedvezmény mértékét lecsökkentette 90 százalékra, és drasztikusan korlátozta az igénylők körét. A politikai vezetés a továbbiakban az uniótól várja a támogatást.
Az előző kormány már megállapodott az unióval, hogy a pandémia utáni uniós gazdaságélénkítési alapból 15,3 milliárd eurót használhat fel az épületek energiahatékonyságának növelésére, ám ennél jóval többre lenne szükség – írta a Reuters.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.