Így védte meg Oroszország a gazdaságát a szankciókkal szemben
Az orosz gazdaság a várakozásoknál ellenállóbbnak bizonyult a nyugati szankciókkal szemben, ami részben a háború kitörését követő, jelentős orosz exportcikkekre vonatkozó árrobbanás eredménye lehet, ám valószínűleg szerepet játszott az orosz költségvetés lazábbra engedése is a belső kereslet élénkítése érdekében.
Fotó: Sefa Karacan
A háború kirobbanását követően Adam Tooze vetette fel, hogy a szankciók hatásával szemben az orosz gazdaság monetáris és fiskális élénkítéssel veheti fel a versenyt, sőt a gazdaságtörténész azt sem tartotta kizártnak, hogy Moszkva a modern monetáris elmélet (MMT) alapján kezd jelentős állami költekezésbe.
A háború kitörésének évfordulójához közeledve azt látjuk, hogy a kezdeti szankciós sokkra válaszul 20 százalékra felemelt alapkamat helyett az orosz vezetés gyorsan más megoldásokat keresett a rubel védelme érdekében, ami sikeresnek is bizonyult, megteremtve a monetáris lazítás lehetőségét.
Miközben világszerte emelkedésnek indultak a kamatok, az orosz jegybank már áprilistól megkezdte a kamatszint csökkentését,
amely mára a háború kezdetét megelőző 9,5 százalékos érték alatt van, jelenleg 7,5 százalékon áll.
A gazdasági vezetés némiképp szakított az országot jellemző szigorú költségvetési fegyelemmel, amit a költségvetési hiány újbóli megjelenése is mutat. A költségvetés jelentős mértékű támogatásokat adott a hadiözvegyek vagy a mobilizált katonák és családjaik számára, amit segített az orosz exportcikkek – a kőolaj és a földgáz – magas ára is, amely
az ősz kezdetéig ellensúlyozta azt a hatást, hogy az Ural típusú olajat Moszkva kénytelen volt kedvezményes áron piacra dobni.
Fotó: Shutterstock
Ugyanakkor a gazdasági vezetés konzervativizmusára – és valószínűleg a hitelpiacok korlátozott elérhetőségére – utal, hogy a költségvetés hiánya így is csak a GDP 2,3 százalékát tette ki. Az orosz költségvetés 2020-ban, a koronavírus-járvány kitörésekor ennél nagyobb, 4 százalékos hiánnyal zárt, ám a lezárásokkal küzdő világgazdaság idején a kőolaj- és földgázbevételek is jóval alacsonyabbak voltak, szemben a tavalyi év első felét jellemző csúcsokkal.
Mindenesetre azt talán nem túlzás kijelenteni, hogy tavaly a szokásosnál lazább fiskális és monetáris politika jellemezte az orosz gazdaságot, ami tompította a nyugati lépések hatását. Az olaj- és gázbevételek apadásával azonban kérdéses, hogy ez a politika mennyire lesz fenntartható a továbbiakban, még akkor is, ha a tavalyi 2,3 százalékos költségvetési hiány nemzetközi összevetésben kifejezetten alacsonynak számít. A közelgő szigorításra utal, hogy pénteken az orosz jegybank az alapkamat szinten tartása mellett lehetséges idei kamatemelést helyezett kilátásba.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.