Belevakuzott az amerikaiak szemébe a bankválság – ebből még lehet komoly bajunk nekünk is

Megkönnyebbülésként élte meg és vidám táncba kezdett a forint, miután a Federal Reserve a héten lefékezte az infláció elleni kamatemeléseket, arra utalva, hogy a március közepén kirobbant bankválság elvégzi a szigorítás feladatának egy részét: óvatosabbá és szűkösebbé teszi a hitelezést. Hasonlóan reagáltak a részvénypiacok is. A figyelmeztető hangok szerint azonban nem érdemes a bankmizériára egyfajta hirtelen jött szerencseként tekinteni: nem jobbra, hanem rosszabbra fordultak tőle a dolgok – felszökött a bizonytalanság, és a gazdasági jövő szinte megjósolhatatlanná vált.

Egy kontinenssel idébb a forint árfolyamán keresztül már komoly emlékeztetőt kaptunk arról, hogy az amerikai gazdaság fordulatai mekkora hatással vannak ránk. 

A forint számára kiváló évkezdet után a bankválság első hírei drámai hirtelenséggel 20 forinttal vetették vissza az euróval szembeni árfolyamot a 400-as vonal mögé. Csütörtökre ezt a veszteséget teljesen kiheverte – nem utolsósorban a Fed befékezésének köszönhetően, ami lehervasztotta a dollárt. 

De már pénteken jött egy újabb hullám, ami az euró/dollár keresztjével együtt újra visszavetette: a gyalázatosan rossz német ipari beszerzésimenendzser-index adatai emlékeztettek rá, hogy Európában sem feltétlenül lesz zökkenőmentes az infláció ellen küzdő kamatszigorítás, miközben a Deutsche Bank részvényeinek zuhanásából (ami a teljesen vétlen magyar OTP-t is csúnya mínuszba lökte) az volt kiolvasható, hogy a bankok problémái sem kerülnek ki egyhamar a híradókból.

Amerikában ennél is több a kérdőjel, amelyeket a bankválság csak megszaporított.

Belevakuzott az előrejelzők szemébe

Az előrejelzés eddig sem volt egyszerű, hiszen a világ legnagyobb gazdasága átmeneti helyzetben van. Sok év rekordpénzbőséget követően a Federal Reserve már egy éve emeli a kamatokat, az inflációt ezzel még messze nem fékezte meg, és azt eddig sem lehetett tudni, hogy a szigorítás nem torkoll-e gazdasági visszaesésbe, amelynek a hatásait az egész világ megérezné.

A félelmek – még mindig a bankválság előtti időszakról beszélünk – abból táplálkoztak, hogy bár a Fednek erőteljes eszközei vannak a pénzbőség befolyásolására és a gazdasági folyamatok szemmel tartására, az intézkedései hatása időben elnyújtva és nem kiszámítható mértékben jelentkeznek. Azaz nem feltétlenül képes időben a fékre lépni, hogy megelőzze a gazdaság recesszióba zuhanását.

Ha a Fed eszközei nem elég kifinomultak a biztos manőverezéshez, 

 Ennek maga a Fed is tudatában van. Jerome Powell elnök szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a bankválság miatt fellépő szigorodás a pénzügyi feltételekben felér egy kamatemeléssel, vagy talán még többel, de mindjárt hozzátette, hogy van egy bökkenő: a hatás mértékének a felmérése jelenleg lehetetlen.

A közgazdászok természetesen, hiszen ez a dolguk, végeznek számításokat. Anna Wong, a Bloomberg hírügynökség gazdaságkutató központjának főközgazdásza a saját, SHOK nevű amerikai gazdaság modellje alapján 50 bázispont kamatemeléssel egyenértékűnek becsülte a pénzügyi rendszert ért sokk eddigi hatását. 

Csakhogy mások becslései egészen 150 bázispontig mennek, ami már messze nem mindegy. Még nagyobb bökkenő, hogy miközben ezt a folyamatot a Fed nem tudja úgy menedzselni, mint a kamatait és eszközvásárlásait, az amerikai bankproblémáknak egyáltalán nem biztos, hogy vége van a bajba jutott pénzintézetek kisegítésével – ahogy a történet tovább pörög Európában is.

Aggódni tehát van miért, kieshetnek újabb csontvázak a szekrényből, miközben azt is nehezebb lett előre jelezni, hogy mit fog tenni a Fed. Önmagában már az is növelte a zűrzavart, hogy 

 a helikopteren szórt pénz időszakában hatalmasra duzzadt kötvényállománya csökkentésével csökkenti a pénzbőséget. 

Az utóbbi ellentmondás még feloldható azzal, hogy az egyik kezében rövid, a másikban hosszú távú pénzek vannak, de ettől még fennáll az a szélesebb ellentmondás, hogy ha infláció van, a jegybanknak elméletileg csökkentenie kell a pénzbőséget, amennyiben a bankok meginognak, akkor viszont pénzzel kell kisegítenie őket. Ugyanezzel a dilemmával szembesül Európa is. Ami a szorosabban vett régiónkat, Közép-Európát illeti, az elemzői jegyzetekben máris felbukkant az aggodalom, hogy 

A Capital Economics csütörtöki jegyzete kiemeli a lengyel bankok gyengeségeit, illetve Csehország és Magyarország esetén a magas fizetésimérleg-hiányot mint rizikótényezőt: emiatt nyomást helyezhet a régiós devizákra, ha a globális hangulat megint elborul. 

Az amerikai visszaesés egyre biztosabb

Kockázat a világgazdaságban eddig is volt bőven a háborútól a két világhatalom közti ellenségeskedésen és a kínai gazdaság imbolygásain keresztül Európa hosszú távú energia- és nyersanyagellátási rizikóiig, ezekhez ad hozzá a félelem, hogy újabb banki bajok kerülhetnek a felszínre.

Az amerikai betétbiztosító, az FDIC szerint az amerikai bankoknál 620 milliárd dollárnyi veszteség halmozódott fel annak következtében, hogy a Fed kamatemelései csökkentette a náluk lévő kötvények értékét. Ez a veszteség nem realizálódik, amíg nem kényszerülnek eladni a papírokat – például ha a betéteseik megrémülnek valamitől, hiszen hatalmas összegekre nincsen betétbiztosítás. A Bloomberg idéz egy március 13-ai tanulmányt, amelyben közgazdászok azt írják, hogy 

Enélkül is egyre biztosabbnak tűnik, hogy az amerikai gazdaság nem tudja elkerülni a recessziót.

Ez a Fed szerdai közleményével egy időben kibocsátott negyedéves előrejelzéseiből is kiolvasható. Első látásra nem tűnt égbekiáltó változásnak, hogy a decemberi 0,5 százalék helyett most 0,4 százalékkal gondolják növekedni az amerikai gazdaságot az idén – írta a Bloomberg –, de mindjárt más színben tűnhet fel, ha mellétesszük, hogy az év elején a gazdaság sokkal jobban teljesített a vártnál, ezért a nullához közeli éves szám csak úgy jön ki, ha az év végére nagyon elromlik a teljesítmény. 

A negyedéves GDP-számokra ugyan nem tesz közzé hivatalos előrejelzéseket a Federal Reserve, az atlantai Fed automatái januárban még 0,7 százalékos évesített növekedési rátát jósoltak az első negyedévre, március 16-án viszont már 3,2 százalékot. Minél erősebb az év eleje, annál rosszabbat sejtenek Powellék az év végére.

– összegezte Robin Brooks, a washingtoni International Institute of Finance főközgazdásza.