Felgyorsítja az EU az elektromos átállást, és zöld utat ad az e-üzemanyagoknak
Enyhén felpuhult az eredeti brüsszeli terv: ugyan csak nulla károsanyag-kibocsátású autókat forgalmazhatnak 2035-től Európában, de szintetikus üzemanyagokat használó kocsik azt követően is készülhetnek. Németországból érkezett a mentőöv, ugyanis a vezető európai autógyártó ország már korábban megvétózta az eredeti brüsszeli terveket, amelyek a robbanómotoros autók gyártását és forgalomba állítását teljesen megtiltották volna a blokkban 2035-től, azaz tizenkét év múlva.
A teljes betiltásra végül nem fogadtak el céldátumot. Németország nyomására megállapodtak abban, hogy továbbra is gyárthatnak benzines-, illetve dízelautókat, de azokat szintetikusan előállított üzemanyaggal kell üzemeltetni.
A szintetikus benzin fejlesztése még kezdetleges fázisban van, de a folyamat lényege, hogy a hajtóanyagot megkötött szén-dioxid, hidrogén és elektromos áram segítségével állítják elő, tehát nem „bányásszák”, csökkentve a föld nyersanyagkészletét.
A folyamat azért tekinthető zéró kibocsátásúnak, mert a már a levegőbe engedett szén-dioxid újrafelhasználásán alapul.
Itt a megegyezés: nem végzik ki teljesen a belső égésű motorokatA kecske is jóllakott, és a káposzta is megmaradt. Az Európai Bizottság és Németország szombaton közösen bejelentette, hogy megegyezésre jutottak a kizárólag belső égésű (fosszilis üzemanyaggal működő) motorral hajtott autók jövőjével kapcsolatos, hetek óta húzódó vitájukban. A döntés lehetővé teszi az ilyen motorokkal felszerelt új járművek regisztrációját 2035 után is, de csak abban az esetben, ha teljes mértékben klímasemleges üzemanyagot használnak. |
A közlekedés adja az Európai Unió károsanyag-kibocsátásának csaknem negyedét, az új autók átlagos élettartama Brüsszel szerint tizenöt év. (Viszonyításképpen: a magyarországi autópark átlagban 14,5 éves – a szerk.). Miután a blokk deklarált célja, hogy 2050-re elérje a karbonsemlegességet, 2035-re be kell fejezni a környezetet szennyező autók forgalomba helyezését. A gyártók is megosztottak, ugyanis a Porsche és a Mazda támogatja az e-üzemanyagok fejlesztését, de a Volkswagen, a Mercedes-Benz és a Ford az akkumulátoros, elektromos járműgyártást tartja befutónak.
Több töltőpont lesz
Rövid távon az akkumulátorokra voksoló autógyártóknak kedvezett Brüsszel.
A döntés szerint a kulcsfontosságú utakon 60 kilométerenként töltőpontot kell kiépíteni, és 200 kilométerenként hidrogéntöltő állomásokat kell elhelyezni
– 2031-ig. A szabályozás arra nem tér ki, hogy egy töltőponton hány töltőoszlopnak kell lennie, és az is homályos, milyen mértékben kell a villamosenergia-hálózatot fejleszteni, hogy ennyi töltőt el is tudjon látni árammal fennakadás nélkül. Mindenesetre fel kell pörgetni a kivitelezést Európa-szerte, ugyanis
Brüsszel három évet adott az öreg kontinens országainak a töltési infrastruktúrájuk kiépítésére.
Ismail Ertug, a tárgyalásokért felelős törvényhozó kiemelte: „A döntés révén egy elektromos autó használata ugyanolyan kényelmessé válik, mint a hagyományos robbanómotoros kocsié.” Egyúttal azt is felidézte, hogy a töltéshez szükséges infrastruktúra hiánya az e-autózás terjedésének legnagyobb akadálya.
Andreas Carlson, az unió soros elnökségét betöltő Svédország infrastruktúráért felelős minisztere nyilatkozatában hangsúlyozta: a lakosságnak többé nem kell aggódnia amiatt, hogy nem tudja a közelben feltölteni az elektromos autóját.
Mind a városokban, mind az autópályák mentén több kapacitás áll majd rendelkezésre.
Folytatódik a kibocsátáscsökkentés, változatlanul azt is szeretnék elérni, hogy 2040-re a teherautók 90 százaléka nulla kibocsátású legyen. Emellett
az egész blokk szén-dioxid-kibocsátását a 2021-es szint 55 százalékára tervezik levágni 2030-ra.
A szitokszó: Euro 7
Habár az európai gyártók felpörgették az elektromos autók fejlesztését, hogy hozzájáruljanak a kibocsátáscsökkentéshez, Brüsszel új környezetvédelmi besorolást vezetne be, ami nyilvánvaló szigorításokkal is jár. 1992, az Euro 1 norma bevezetése óta Brüsszel egyre szigorúbb határértékeket szab a benzines és dízelmotorokra, a szakma felháborodására fittyet hányva.
2025-től a dízel-személyautókra, 2027-től pedig teherautókra vonatkozóan megjelenne az Euro 7-es környezetvédelmi besorolás, tovább korlátozva ezeknek a járműveknek a nitrogén-oxid- és szén-monoxid-kibocsátását.
A rendelettervezetről még ebben az évben tárgyalnak Brüsszelben, de az ACEA, az Európai Autógyártók Szövetsége már kifejezte ellenzését. Úgy vélik, hogy a fejlesztések túl költségesek és elhamarkodottak, illetve egy újabb szigorítás mindössze minimálisan csökkentené a légkörbe kerülő káros gázok mennyiségét.
Első számításaik szerint az új szabvány legalább 2000 euróval drágítaná meg a személyautókat. A teherautókat gyártó Iveco vezérigazgatója „egyértelmű hülyeségnek” nevezte a tervet, a Volvo Cars kormányzati ügyekért felelős vezetője, Mattias Johansson, a Reutersnek azt mondta, a 2025-ös határidő „gyakorlatilag nem hagy átfutási időt” a motorcserékre és a tesztekre, míg a Daimler Trucks vezére az újabb fejlesztések forrásigényét emelte ki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.