A depressziónak számos oka lehet, amelyek közt megtalálhatók lelki és testi eredetűek is. A jelenlegi gyógyszeres kezelések egyes neurotranszmittereket céloznak, friss kutatások szerint azonban elgondolkodható lehet akár gyulladáscsökkentőt alkalmazni. Ugyanis egyes esetekben a depressziós viselkedést gyulladásos folyamatok is okozhatják.
Fotó: Monty Rakusen
A vérben található gyulladáskeltő anyagok károsítják a test és az agy közötti gátat, a vér-agy gátat, majd az agyban gyulladást okoznak és ezzel megváltoztatnak kulcsfontosságú idegi kapcsolódásokat. A depresszió kockázatának kitett embereknél a gyulladás így a betegség kiváltó oka lehet. Az öngyilkosságot elkövetők agyából a boncolás után kimutatták, hogy az agy immunsejtjei nagy mértékben aktiválódtak és azok gyulladáskeltő anyagokat szabadítottak fel.
Apró lyukak keletkeznek a vér-agy gáton, ami lehetővé teszi, hogy a gyulladás a vérből az agyba jusson. Ez végül megváltoztatja azokat a sejteket, amelyek a viselkedésért, azaz azért felelősek, akik vagyunk
– mondta Caroline Ménard, az Université Laval és a CERVO agykutató intézet pszichiátriai és idegtudományi adjunktusa a Washington Postnak egy 2022-es egereken és halott emberi agyakon végzett tanulmányra hivatkozva.
Kutatások szerint a depressziós betegeknek mintegy harmadának gyulladás van a szervezetében, amit akár az antidepresszánsokra adott rossz testi reakciók is okozhatnak. Ez a gyulladásos alcsoport lehet a kulcs a depressziót kiváltó mechanizmusok különbségeinek feltárásához és a kezelés személyre szabásához.
A depresszió kockázati tényező, számos más betegséghez vezethet: ideértve az elhízást, a cukorbetegséget, a szív- és érrendszeri betegségeket, a krónikus légzőszervi rendellenességeket és az ízületi gyulladást. Valamint ez a mentális zavar az öngyilkosság fő kiváltója, amely az Egyesült Államokban az egyik vezető halálozási ok és Magyarországon sem elhanyagolható mértékű.
Fotó: Carolina Conte / EyeEm
Fontos megkülönböztetni, hogy a betegség mindenkinél más. A kilenc tüneti kritériumból – depressziós hangulat, csökkent örömérzet, testsúlyváltozás, alvásváltozás, letargia, értéktelenség érzése, figyelemzavar, öngyilkossági gondolatok – 227 lehetséges kombinációt lehet létrehozni ahhoz, hogy valakit súlyos depressziós zavarral diagnosztizáljanak. Ez a sok variáció pedig megnehezíti a hatékony kezelés megtalálását.
Becslések szerint minden második ember betegségét nem kezelik megfelelően, minden harmadiknál pedig egyáltalán nem hat az orvosi segítség.
A zavart általában antidepresszánsokkal kezelik, amelyek módosítják egyes neurotranszmitterek – szerotonin, dopamin és noradrenalin – átvitelét, de a kezelések után a betegeknek csupán harmada marad tünetmentes.
Fotó: Getty Images
Az akkut gyulladás az immunrendszer válaszreakciója, ami védi a szervezetet a kórokozóktól, sérülésektől és mérgektől. A krónikus gyulladás azonban károsíthatja a sejteket és a szerveket, valamint számos egészségügyi probléma kockázatát növelheti. Krónikus gyulladást okozhat a stressz, a nem megfelelő táplálkozás, a túlsúly, az egészségtelen életmód és autoimmun betegségek is. Az utóbbiakban szenvedő betegeknél aránytalanul magas a depresszió aránya.
Számos tanulmány kimutatta, hogy a depressziós betegeknél általában fokozott gyulladás figyelhető meg, a vérben több citokin és C-reaktív fehérje kering a szokásosnál.
Az úgynevezett citokinviharról sokat olvashattunk a Covid–19-járvány alatt.
Ami döntő fontosságú, hogy a gyulladáskeltő gyógyszerek depressziót eredményezhetnek, ami ok-okozati összefüggésre utal.
Andrew Miller, a Madison-i Wisconsin University humánpszichológia, humánökológia és pszichiátria professzora szerint a gyulladás az egyik módja annak, ahogy az immunrendszer az aggyal kommunikál. Az evolúció során amikor amikor az állatok megsérültek vagy fertőzéssel küzdöttek, az agy és az immunrendszer úgy segítették a gyorsabb felépülést, hogy fékezték az előbbi tevékenységét. A mai embereknek viszont ez az immunválasz már nem jó alkalmazkodás, hiszen
manapság már az egészségtelen ételek és a mozgásszegény életmód a gyulladások fő eredői.
Összetett, hogyan befolyásolja a depressziót a gyulladás. Azt már megállapították, hogy csökkentheti az örömérzetet, lassíthatja a gondolkodást és a mozgást, azaz olyan tüneteket okoz, mint a depresszió. Továbbá csökkentheti a dopamin, azaz a jutalmazásban és a mozgásban szerepet játszó neurotranszmitter felszabadulását is.
Az immunrendszer, az érrendszer és az idegrendszer összehangolt érintettsége azt mutatja, hogy a depresszió egész testet érintő probléma, amelynek megoldásához egész testre kiterjedő, holisztikus megközelítés is szükséges.
A gyulladáscsökkentő gyógyszerek önmagukban vagy a szokásos antidepresszánsokkal együtt alkalmazva segíthetnek egyes depressziós betegeken. Egy 2019-es, 36 klinikai vizsgálatot felölelő tanulmány szerint a különböző gyulladáscsökkentők, köztük az NSAID-ok (nem-szteroid gyulladáscsökkentők), a citokin-gátlók és a sztatinok javíthatják a depressziós tüneteket.
Fontos kiemelni, hogy a gyulladáscsökkentő kezeléseknek csak az emelkedett gyulladásos állapotú betegeket kellene megcélozniuk, tehát nem szabadna mindenkire egyformán alkalmazni, mivel a depressziót számos dolog okozhatja.
Fordulóponthoz érkeztünk. Már eleget tudunk ahhoz, hogy a depresszió kezeléséhez az immunrendszert és annak az agyra gyakorolt hatását is megcélozzuk
– mondta Miller a lapnak.
A WHO honlapja szerint a depresszió gyakori mentális zavar, ami világszerte a felnőttek 5 százalékát érinti. A betegség a rokkantság egyik vezető oka, és nagymértékben hozzájárul a más betegségek kialakulásához és akár öngyilkossághoz is vezethet. Több nőt érint, mint férfit.
A depresszió lett a csendes pandémiaTíz közép- és kelet-európai, valamint balti országban vizsgálták a depresszió társadalmi helyzetét, a számok aggasztók. | |
