BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Így úszott el az olajtermelő ország jövője, Szaúd-Arábia fellélegezhet

Húsz évvel azt követően, hogy Irakot az Egyesült Államok megszállta, az ország olajtermelése még mindig a napi 4,5 millió hordó körüli szinten rostokol, és mivel az időközben meghirdetett globális energetikai átállás is megkezdődött, valószínűleg már sohasem érheti el korábban meghirdetett célját, Szaúd-Arábia utolérését.

Irak olajtermelése a következő öt évben az elemzők szerint a vezetésen belüli csatározások, a bürokratikus fejetlenség, valamint a globális piaci kereslet csökkenése következtében maximum negyedével nőhet, azaz az ország végleg búcsút inthet 20 évvel ezelőtt hatalmas ambícióval kitűzött céljának, hogy utoléri Szaúd-Arábiát, az OPEC vezető olajtermelőjét.

Fotó: Mohammed Sawaf

Pedig az amerikai invázió, majd az al-Kaida borzalmai és az évekig tartó totális zűrzavar ellenére 2016-ig dinamikusan nőtt a felszínre hozott fekete arany mennyisége, lévén 

az öböl menti ország kormánya 2009-ben megnyitotta az ágazatot a nemzetközi olajvállalatok előtt, amelyek sorra újították fel a legnagyobb olajmezőket.

Később azonban a belső viszályok és az állandó kormányválságok árnyékában erőre kapó bürokrácia machinációi megtették a magukét, és napi 5 millió hordón (bpd) stagnál a kőolajkészletekben - Szaúd-Arábiához hasonlóan - rendkívül gazdag ország kitermelési kapacitása.

Ráadásul a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) alapító tagjaként Irak – a szervezet kínálatszűkítő politikáját követve – korlátozta tényleges kitermelését, így az 2016 óta 4,5 millió bpd-n rostokol. Az idén azonban még ezt a szintet sem érheti el, az olajkartell által elhatározott termeléscsökkentés keretében ugyanis mindössze egy napi 4,43 millió hordós kvótát alkudott ki Iraknak a bagdadi kormány.

Így aztán aligha meglepő, hogy például Iman Nasseri, az FGE globális olajipari tanácsadó cég közel-keleti ügyvezető igazgatója szerint 

a kapacitás 2028-ra 6,3 millió bpd-nél érheti el csúcspontját, majd némi tetőzést követően a globális energetikai átállás nyomán visszaeső kereslet hatására csökkenésnek indul.

Ez pedig nem csupán Szaúd-Arábia 12 millió bpd-s termelésétől, hanem az előző kormány által jócskán mérsékelt 2027-es célkitűzéstől, azaz a napi 7-8 millió hordós szinttől is messze került.

Úgy gondoljuk, hogy Irak kitermelési célját nehéz – ha nem lehetetlen – lesz elérni

– tette hozzá Nasseri.

Ha lehet, még borúlátóbban ítéli meg a helyzetet az ágazatban működő másik jelentős elemzőcég, a norvég Rystad Energy, amely szerint Irak olajkitermelése 2027-ig legfeljebb 5,5 millió bpd-re nőhet, mivel a midstream tevékenység – feldolgozás, tárolás, szállítás – bővülése korlátozott, illetve a termelés növeléséhez szükséges kulcsfontosságú projektek is elakadtak.

Visszaköszönnek tehát a régi problémák, az egymást követő kormányok például nem írták ki az eredetileg 2018-ra tervezett projekteket. A korábban felkínált tizenegy olaj- és gázblokkból végül hat szerződést kötöttek meg az idén februárban, ami legalább végre némi elmozdulást jelez.

A kedvezményezettek amúgy nem a nemzetközi olajcégek, hanem az egyesült arab emírségekbeli Crescent Petroleum és két kínai vállalat voltak, ám Abdel-Gáni olajminiszter döntése, hogy négy hónappal kinevezése után megkötötte az üzleteket, mindenképpen elszántságot mutat.

A problémákat azonban híven jelzi az a nagyszabású tengervízkezelési projekt, amely a déli olajmezők termelésének vízbefecskendezés segítségével való növeléséhez szükséges, és több mint egy évtizede elakadt a szerződéskötési feltételekről folytatott alkudozás miatt.

A TotalEnergies francia olajipari nagyvállalat, amely egy 27 milliárd dolláros átfogó projekt keretében vállalná a munkát, a Reutersszel közölte, hogy a nézeteltérések egyelőre feloldhatatlannak tűnnek.

Irak nem az a hely, ahol kockázatmentesen lehet befektetni

– jegyezte meg Patrick Pouyanne vezérigazgató.
 

Irak olajtermelése javított
 


A Rystad adatai szerint a tengervízprojekt révén öt iraki mező termelését 2 millió bpd-vel lehetne növelni. Persze a 2027 előtti befejezés nem valószínű – erre már Aditya Saraswat, a Rystad közel-keleti upstream kutatásért felelős alelnöke mutatott rá.

Az mindenesetre megsüvegelendő, hogy Abdel-Gáni csak ebben a hónapban hét beruházási lehetőséget élesztett fel a finomítói ágazatban is.

Még ha az olajminiszternek sikerülne is vállalatokat toboroznia a projektekre, Irak finomítási potenciálja egyelőre csak 500 ezer bpd-s kibocsátásbővítést tesz lehetővé, és az is időbe telik – hűtötte le a várakozásokat Saraswat.

 

Rálépett a fékre az amerikai olajipar

Túl alacsony az olaj és a földgáz ára, az utóbbit az exportkapacitások szűkössége fogja vissza.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.