Infláció vagy bankválság: melyik ujját harapja meg a Fed?
Kemény döntés előtt áll az amerikai jegybank: Jerome Powell Fed-elnök szinte beharangozta nemrég tartott beszédében, hogy 50 bázispontot emelnek (azóta ez 25-re szelídült), a likviditás további szűkítése viszont tovább súlyosbítaná a 2008 óta a legnagyobb bankválságot a tengerentúlon.
Fotó: Drew Angerer / Getty Images
A döntést az is befolyásolja, hogy a piac hogyanvfogadja a két svájci óriásbank, a Credit Suisse és a UBS egyesülését, és milyen más intézkedéseket tesznek például az európai hatóságok a bankválság megelőzésére.
A jegybankon belül két tábor csap össze egymással a március 21-én kezdődő kétnapos ülésen:
az egyik szerint a kamatemelés, a pénzügyi kondíciók további szigorítása csak súlyosbítja az Amerikában is terjedő bankválságot. A másik oldal viszont azzal érvelhet, hogy mindez csak átmeneti jelenség, és a Fednek továbbra is elsődleges feladata az infláció letörése. Ha szerencséje van, a piacok elfelejtik Jerome Powell pár hete tett nyilatkozatát, amelyben a várakozásoktól eltérően roppant szigorú, az inflációcsökkentés melletti elkötelezettségét demonstráló hangnemet ütött meg – még egy újabb 50 bázispontos emelés is benne volt a pakliban. Az amerikai jegybank február elején 25 bázisponttal a 4,5–4,75 sávba emelte az irányadó kamatot. Ezt négy 50, előtte, tavaly novemberben pedig egy 75 bázispontos szigorítás előzte meg. A határidős jegyzések kedden 80 százalék feletti valószínűséget adtak annak, hogy a Fed tovább szigorít – ezúttal is 25 bázisponttal.
A dörgedelmes Powell-beszéd után viszont jött először a Silicon Valley Bank bedőlése március 10-én, a klasszikus bankrohamban a betétesek egy nap alatt a betétállomány egynegyedét szabadították ki a pénzintézetből. A pánik tovaterjedésének megakadályozása érdekében a szövetségi kormányzat még a nem biztosított betétek garantálását is elrendelte. A New York-i Signature Bank megrendülése után viszont már a Fed is belenyúlt a bankrendszerbe – kedvező feltételű kölcsönöket kínál az arra rászorulóknak, viszont szigorította a hitelezés feltételeit. Kérdés, hogy ezek az intézkedések mennyire nyugtatták meg a betéteseket és a befektetőket. A szintén bajban lévő First Republic bank részvényárfolyama e hónapban 80 százalékkal zuhant – ez nem éppen a megnyugvás jele. A Goldman Sachs elemzői szerint
a hitelezési kondíciók szigorítása önmagában felér egy negyed-fél százalékpontos kamatemeléssel,
így számukra nem lenne meglepetés, ha a kamatszint tartásáról születne döntés.
Az inflációs adatok mindenesetre csúnyák. Maga a teljes infláció csökken – februárban 6 százalék volt –, de ez még mindig a Fed 2 százalékos céljának a háromszorosa. A jegybank által jobban figyelt személyi fogyasztási kiadások indexe (PCE) viszont tavaly november óta hónapról hónapra aggasztóan emelkedik. Ez szinkronban áll a továbbra is robusztus amerikai munkaerőpiaci adatokkal.
„Azt javasolnám nekik, hogy 25 bázisponttal emeljenek. Ha tartanák a kamatszintet, mindenkiben felvetődne a kérdés: mit tudnak vajon, amit mi nem?” – kommentálta a helyzetet Richard Clarida, aki 2018 és 2022 között volt a Fed alelnöke.
„Powell nagyon keményen harcolt azért, hogy hitelesnek tűnjön az infláció elleni harcban. Ebben a kontextusban nézve rosszul nézne ki, ha most nem csinálna semmit – főleg a makroadatok tükrében”
– mondta Ellen Meade, a Duke University közgazdásza, aki korábban a Fed egyik rangidős tanácsadója volt.
„Ha most nem szigorítanak, akkor a piac a következő ülésre már kamatcsökkentést fog árazni” – nyilatkozta Angel Ubide, a Citadel fedezeti alap közgazdásza.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.