Ömlik az orosz olaj és feketeszén Kínába
Az év első két hónapjában Oroszország megelőzte Szaúd-Arábiát, és Kína első számú olajszállítója lett – derült ki a hétfőn nyilvánosságra hozott vámhivatali adatokból. Januárban és februárban 15,68 millió tonna, vagyis napi 1,84 millió hordó orosz olaj érkezett a világ második legnagyobb gazdaságába – ez 23,8 százalékos növekedés 2022 azonos időszakához képest.
Fotó: Alexey Bakharev
Tavaly Oroszország 86,2 millió tonna olajat exportált Kínába, ezzel a második helyen állt, éppen csak elmaradva a 87,49 milliót szállító Szaúd-Arábiától. Az év első két hónapjában azonban a szaúdi export a tavalyi napi 1,81 millió hordóról 1,72 millióra esett vissza, ami 13,92 millió tonnának felel meg.
A nyugati szankciók az olajársapka miatt Moszkva nem válogathat a vevők közül, így jelentős kedvezményekre kényszerül. Ezt elsősorban a független kínai finomítók használják ki, amelyek közül sok a keleti Santung tartományban működik. Februárban azonban rövid szünet után az állami tulajdonban lévő Sinopec is újrakezdte az uráli típus beszerzését, mivel a koronavírus-korlátozások feloldása után megnőtt az üzemanyagok iránti kereslet.
A feldolgozott olaj egy részét azonban exportálják: a tavalyihoz képest húsz százalékkal nőtt a benzin és több mint tízszeresére ugrott a dízel kivitele, igaz, roppant alacsony bázisról. A Reuters ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy
a kínai finomítók közvetítőket használnak a szállítás és a biztosítás elintézésére, mert nem akarják megszegni a szankciókat.
A vámhivatal statisztikáiból kiderült az is, hogy a cseppfolyósított földgáz (LNG) importja 11,8 százalékkal, 11,12 millió tonnára esett vissza januárban és februárban.
Fotó: Getty Images
Nőtt viszont az Oroszországból származó feketeszénimport decemberhez képest, a januárban és februárban érkező mennyiség meghaladta a napi 250 ezer tonnát, ami a két hónap alatt 14,8 millió tonnát jelent.
Ezzel Moszkva a második helyre zárkózott fel ebben a kategóriában Indonézia mögé,
ahonnan Peking 34,78 millió tonna szenet vásárolt. Decemberben még csak 222 ezer, 2022 első két hónapjában pedig 110 ezer tonna orosz szenet importáltak.
Kína az orosz szenet is olcsón vásárolja a szankciók miatt, az oroszországi szállítási infrastruktúra korlátozottsága azonban október óta akadályozza a Kínába irányuló szénkivitelt, és a kereskedők arra számítanak, hogy ez a helyzet továbbra is fennmarad.
Duplájára ugrott a kínai export Észak-KoreábaA tavalyi év első két hónapjához képest több mint a kétszeresére, 300,5 millió dollárra ugrott januárban és februárban az Észak-Koreába irányuló kínai kivitel. (Egy dollár 375,2 forint.) A pekingi vámhivatal adatai szerint a főbb exportcikk a kristálycukor, a parókagyártáshoz használt gyapjúfonal, a szójaolaj, a rizs és a gumiabroncs volt. Dél-koreai sajtóértesülések szerint romlott az élelmiszer-ellátási helyzet északon, erre utal, hogy több mint húsz év után csökkentették a katonák fejadagját. Nem lehet túl sikeres a koronavírus elleni harc sem, Phenjan legalábbis a tavalyinál 215 százalékkal több, 13,57 millió maszkot vásárolt Kínától januárban és februárban, valamint több mint 94 ezer lázmérőt és több mint hatvanezer orvosi gumikesztyűt. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.