Belebukhat az akkumulátorversenybe a villanyautó-gyártás
Az akkumulátorellátáson áll vagy bukik az elektromos átállás sikere, amely alapvető részét képezné a klímaváltozás elleni harcnak. A nagyhatalmak azonban az együttműködés helyett inkább gazdasági előnybe akarnak kerülni, ennek következtében kereskedelmi háború alakulhat ki régi ellenségek és korábbi szövetségesek között is – írta a Bloomberg.
Az elektromos járművek (EV) bevezetése kézenfekvő megoldásnak tűnik, hogy leváltsuk a fosszilis üzemanyagokat – a villanyautók működéséhez azonban hatalmas mennyiségű, nagy kapacitású akkumulátorokra van szükség. Ezek gyártása pedig olyan ritka ásványi anyagokra alapul, mint a lítium, a nikkel, a kobalt vagy a mangán.
Aki ezeknek a fémeknek az ellátását irányítja, az egész EV-piacot uralhatja, így komoly verseny alakult ki a világ kormányai között, hogy ne kerüljenek hátrányba az iparágon belül.
Az Egyesült Államok és Kína között már kirobbant a kereskedelmi háború, miközben az Európai Unió a két fél közé szorulva próbál meg lépést tartani.
Kína az elmúlt évtizedben jelentős előnyre tett szert az elektromos autók piacán, a márkái pedig egyre több piacon jelennek meg – a keleti nagyhatalom agresszív külpolitikája azonban a kedvezőtlen hatással van a kereskedelmére, és egyre több ország vezet be ellenük szankciókat.
Az Egyesült Államok egyetlen ugrással próbálja meg behozni a Kínával szembeni lemaradását – a Joe Biden elnök által bemutatott inflációcsökkentési törvény, amely egy bővebb zöldtámogatási csomagot jelent az ország ipara számára, megerősítené az amerikai akkumulátor- és villanyautó-gyártást is.
Ezzel viszont az Európai Uniót bosszantották fel, amelynek bár kiépített autóipara van, nem szívesen versenyezne az amerikaiak 369 milliárd dolláros támogatási csomagjával, amely elcsábítaná a hazai gyártókat.
Bár az EU vezetői hónapokon keresztül próbáltak megegyezni az USA-val, hogy a segélyezési programot közösen szervezzék meg, a tárgyalások kudarcba fulladtak, és a blokk most kénytelen saját támogatásokat biztosítani az autóiparának.
A klímavédelmi lépések azonban gyakran keresztbe tehetnek egymásnak – az európai lítiumbányászat például azért akadt meg, mert a szükséges nehézgépek és felszerelések a környezetszennyezés miatt nem kapnak engedélyeket.
A világ egyik legnagyobb lítiumbányája lehetett volna a szerbiai Jadar-bánya, amely évekig nem fog megnyílni, az EU pedig kénytelen lesz külső forrásokra támaszkodni, mert a projekt nem volt elég zöld.
Az USA és Kína közötti kereskedelmi háború következtében a nyersanyagellátás egyre kritikusabb problémává válik, az Európai Unióban pedig könnyen lítiumhiány alakulhat ki. A blokk hiába támogatja az elektromos autók gyártását, ha közben az alapvető iparágak működését megakadályozza.
Eközben az EU legnagyobb vetélytársa, Kína a nemzetközi lítiumtermelés 60 százalékát uralja, az autógyártói többször is kijelentették, hogy az európai piac uralása az egyik legfontosabb céljuk. Az Egyesült Államok pedig a szövetségei megerősítésével biztosítja az ellátását – a március végén Japánnal aláírt egyezmény megkönnyítené a két ország közti kereskedelmet és az alapanyagok beszerzését.
Ezzel a legfontosabb céljuk, hogy csökkentsék a Kínától való függőségüket, és megvédjék a saját piacukat – ha Európa nem biztosítja a belföldi termelését, akkor hasonló kereskedelmi szövetségeket kell kiépítenie.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.