Nyolcadik egymást követő évben nőttek a világ katonai kiadásai 2022-ben, a globális összkiadás nominálisan (azaz folyó árakon, inflációs kiigazítás nélkül) 6,5 százalékkal nőtt. Ez reálértéken kisebb értéket tesz ki a meglódult infláció miatt. Az éves növekedés mintegy felét a külföldi segélyeket nem tartalmazó, megnövelt ukrajnai katonai költségvetés adta.
A védelmi kiadások reálértéken 3,7 százalékkal nőttek tavaly, és minden idők legmagasabb, 2240 milliárd dolláros szintjére emelkedtek. A három legnagyobb hadiipari büdzsével az Egyesült Államok, Kína és Oroszország rendelkezik, amelyek együttesen a világ összkiadásának 56 százalékát adták
– jelentette hétfőn a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) a 2022-es adatokat.
A katonai kiadások a jelenlegi katonai erőkre és tevékenységekre fordított összes kormányzati kiadást tartalmazzák, beleértve a fizetéseket és a juttatásokat, a működési kiadásokat, a fegyver- és felszerelésvásárlásokat, a katonai építkezéseket, a kutatást és fejlesztést, valamint a központi közigazgatást, a parancsnokságot és a támogatást. Tartalmazza a katonai segélyeket is (az adományozó ország katonai kiadásaiban). |
Az európai katonai kiadások három évtizede a legmeredekebb éves növekedést mutatták válaszul Oroszország agressziójára és tartva a távol-keleti feszültségektől. Az összköltés 13 százalékos emelkedésének nagy részét az oroszok és az ukránok adták. A közép- és nyugat-európai országok összesen 345 milliárd dollárt költöttek, ami reálértéken kifejezve először haladta meg a hidegháború utolsó évének, 1989-nek a szintjét.
A legnagyobb növekedés Finnországban (plusz 36 százalék), Litvániában (plusz 27 százalék), Svédországban (plusz 12 százalék) és Lengyelországban (plusz 11 százalék) volt. A legtöbbet, 68,5 milliárd dollárt pedig az Egyesült Királyság költötte, ebből a becslések szerint 2,5 milliárd dollár tett ki az Ukrajnának nyújtott pénzügyi katonai támogatás.
Csak az, hogy Finnország F–35-ös vadászrepülőgépeket vásárolt, több mint harmadával növelte a költségeit. Ilyen gépekkel frissíti flottáját Németország is.
A tavaly a harminc NATO-tagország védelmi költségvetése 0,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, 1232 milliárd dollárra. Olaszország, Törökország és Görögország azonban csökkentette költségeit. Törökország esetében 26 százalékos volt a csökkenés.
Oroszország katonai kiadásai, a világtrenddel megegyezően, nyolc éve folyamatosan nőnek. Ezek becslések szerint 2022-ben elérték a 9,2 százalékos emelkedést, amivel az oroszok mintegy 86,4 milliárd dollárt költöttek védelmi célokra. A kiadások elérték a bruttó hazai termék (GDP) 4,1 százalékát, amelyek 2021-ben még 3,7 százalékot tettek ki.
Az orosz költségvetési tervek és 2022-es tényleges katonai kiadások közötti különbség arra utal, hogy az ukrajnai invázió sokkal többe került Oroszországnak, mint amennyire számított
– vonta le a következtetést Lucie Béraud-Sudreau, a SIPRI katonai kiadások és fegyvergyártás programjának igazgatója.
A külföldi segélyeket leszámítva
Ukrajna katonai kiadásai 2022-ben elérték a 44 milliárd dollárt, ami 640 százalékos emelkedést mutat egy év alatt, és a GDP-hez viszonyítva 34 százalékot tett ki
a költségek növekedése és az ukrán gazdaság káreseményei miatt. Az arány 2021-ben még csak 3,2 százalék volt.
Havi 1200 milliárd forintnyi összeget költenek a háborúra az ukránokUkrajna háborús kiadásait nem fedezik a bevételek. Az ukrán pénzügyminiszter szerint brutális összegbe kerülne az ország helyreállítása. |
Az Egyesült Államok továbbra is messze a világ legnagyobb katonai költekezője, olyannyira, hogy a katonai költségvetése nagyobb, mint az utána következő kilenc országé együttvéve.
Az amerikai kiadások 2022-ben elérték a 877 milliárd dollárt, ami a globális katonai költések 39 százaléka, és háromszorosa a világ második legnagyobb, Kína ráfordításainak.
Az Ukrajnának nyújtott amerikai pénzügyi katonai segély a SIPRI számításai szerint 2022-ben 19,9 milliárd dollárt volt, ami nagyban növelte az Egyesült Államok kiadásait. Bár a hidegháború óta ez volt a legnagyobb összegű katonai támogatás, amelyet bármely ország adott egy másiknak, mégis, a teljes amerikai védelmi kiadások csupán 2,3 százalékát tette ki.
A katonai költségvetések a kelet-ázsiai térségben is megnövekedtek, főképpen a tajvani–kínai feszültség, valamint Észak-Korea és Oroszország fenyegetése miatt. Az ázsiai és óceániai országok összesített katonai kiadásai 575 milliárd dollárra rúgtak, 2021-hez képest 2,7 százalékos, tízéves távon pedig 45 százalékos a növekedés.
Kína 292 milliárdjával továbbra is a világ második legnagyobb katonai költségvetésű állama maradt. Ez 4,2 százalékkal haladta meg a 2021-es és 63 százalékkal a 2013-as szinteket.
Japán is növelte kiadásait , a szigetország 5,9 százalékkal költött többet tavaly. A 46,0 milliárd dolláros kiadás a japán GDP 1,1 százalékát tette ki. Ez a japán katonai kiadások legmagasabb szintje 1960 óta.
India 2021-hez képest 6 százalékkal, 81,4 milliárd dollárra növelte katonai kiadásait, amivel a negyedik legnagyobb költekezőjévé vált a világon. Szaúd-Arábia a becslések szerint 16 százalékkal költött többet, ami a világranglista ötödik helyére volt elég. Katar pdig 27 százalékkal tágította a védelmi büdzséjét.
Európa nyakába szakadhat Ukrajna, ha az USA kiszállHa a republikánusok győznek jövőre a választáson, háttérbe szorulhat az Ukrajnának nyújtott támogatás kérdése. Így a legatyásodott hadiiparú öreg kontinensre hárulna Ukrajna támogatása. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.