BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Brussels,,Belgium.,4th,Sep.,2019.,Christine,Lagarde,,President-designate,Of,The

Heves viták feszítik szét az EKB-t

A március közepi kamatdöntő ülésen egymásnak feszültek az indulatok: többen megkérdőjelezték a jegybank gazdasági előrejelzéseinek helytállóságát.

Az Európai Központi Bank (EKB) döntéshozói közül néhányan azon aggódtak a testület legutóbbi ülésén, hogy túlságosan optimisták a jegybanki prognózisok – derül ki az ülésről közzétett jegyzőkönyvből. 

Brussels,,Belgium.,4th,Sep.,2019.,Christine,Lagarde,,President-designate,Of,The
Christine Lagarde, az EKB elnöke – rághatja a ceruzáját, hogy konszenzust teremtsen.
Fotó: Alexandros Michailidis

A március 15–16-án tartott ülésen a 26 döntéshozó közül többen kétségeiket fejezték ki azzal kapcsolatban is, hogy vajon sínen van-e a „makulátlan dezinfláció”. A kétkedők szerint 

alacsony a valószínűsége annak, hogy az infláció olyan gyorsan süllyed vissza egy alacsony szintre, mint ahogy ezt az EKB stábjának márciusi előrejelzései jósolták.

A szóban forgó prognózis szerint a fogyasztói árak növekedési üteme 2025-re csökken fokozatosan a 2 százalékos célra, a bérek mérsékelten emelkednek, a gazdasági növekedés pedig felpörög. 

Ezen az ülésen a testület 50 bázisponttal 3,5 százalékra emelte az irányadó kamatot, ugyanakkor közölte, hogy a pénzügyi stabilitási kilátások a Credit Suisse csődközeli helyzete miatt bizonytalanok. Philip Lane, a jegybank vezető közgazdásza e héten erről azt nyilatkozta, hogy a stabilitási aggodalmak enyhültek, így a május 3–4-én esedékes következő ülésen nincs akadálya a kamatemelésnek. A Reutersnek nyilatkozó források szerint a korábbinál visszafogottabb, 25 bázispontos szigorítás várható. A Bloomberg hírügynökség által készített elemzői konszenzus arra számít, hogy májusban, júniusban és júliusban egyaránt akkora mértékű emelés várható, viszont elképzelhető, hogy az év végén már jöhet egy lazítás. 

Maginfláció az eurózónában (százalékos változás az előző év azonos időszakához képest)

A március közepi ülésen többen erősen kételkedtek abban, hogy az idén csupán 5,3 százalékos lenne a bérnövekedési ütem, amely jövőre 4,4, majd egy évvel később 3,6 százalékra szelídülne. Mások szerint viszont az infláció csökkenésével párhuzamosan indokolt a nominális bérek emelkedésére vonatkozó prognózis mérséklése. Az EKB számításaiból kiderül, hogy

a maginfláció emelkedését főleg a bérek növekedése hajtja, hozzájárulása az áremelkedéshez a duplája a 2019–2020-as szintnek. 

A maginfláció az elmúlt bő egy évben folyamatosan emelkedett, márciusban elérte az év/év alapon számolt 5,7 százalékot.

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.