Sztrájkhullám és káosz várható a repülőtereken

A húsvéti európai légi utasforgalomról szóló friss statisztikák ismét igazolták, hogy a légitársaságoknál, a légi irányításnál és a repülőtéri kiszolgálószemélyzetnél sporadikusan előforduló sztrájkok mennyire negatívan hatnak az ágazat fejlődésére, nevezetesen arra, hogy a koronavírus-járványt megelőző 2019-es év szintjére térjen vissza a forgalom. Ezt a legtöbb légitársaság az idei nyári csúcsszezonnal tervei szerint eléri, vagy legalábbis megközelíti. 

Ám hogy mennyire, az nagyban függ a szektort sújtó sztrájkhullám erősségétől. A szakszervezetek alkupozíciója és érdekérvényesítő képessége még mindig rendkívül erős, az ágazatot továbbra is munkaerőhiány sújtja, s a kiugróan magas infláció miatt a bérigények is folyamatosan nőnek. A munkabéke sem garantálható, hiszen ha az egyik héten mondjuk sikerül megegyezni a pilótákkal, a következőn a reptéri rakodómunkásoknak juthat eszükbe, hogy ők tulajdonképpen bagóért dolgoznak.

Ezúttal Franciaország, pontosabban Emmanuel Macron volt a főkolompos, aki a nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre emelésének kierőszakolásával sztrájkokba torkolló tüntetéshullámot váltott ki. 

Ráadásul az alkotmánybíróság sem vitatta a rendkívül népszerűtlen lépés jogszerűségét, és hatálybalépésével a következő hetekben is a forró tavasz folytatódására lehet számítani Európa egyik legforgalmasabb turisztikai központjában. A húsvét hetében összesen 33,3 ezer Franciaországot érintő járatot töröltek, szemben a tavalyi 7,8 ezerrel, míg a fájdalomküszöböt jelentő három óránál többet ezúttal 9 ezer járat késett az AirHelp szakportál adatai szerint. 

Egy évvel ezelőtt csak 7,8 ezer járat törlésére kényszerültek, a kritikus késések száma azonban akkor sem volt kevés, és 6,8 ezer járatot érintett. A légi irányítók sztrájkjával színezett időszakban a járatok 62 százaléka volt pontos, szemben a 2022-es 75 és a 2019-es 76 százalékkal. 

A párizsi repülőtereket üzemeltető, állami tulajdonban lévő Aéroports de Paris (ADP) forgalmi jelentése 470 ezer utas „elvesztéséről” tesz említést a január és március között időszakban, s ezért a sztrájkolókat teszi felelőssé. Ebből 390 ezer utas márciusban „tűnt el”. 

A ForwardKeys adatai szerint csak a párizsi Charles de Gaulle repülőtérre érkező, illetve onnan induló járatokra Európában váltott jegyek száma 30 százalékkal esett vissza március közepén a 2019-es bázishoz képest. Az ADP ugyanakkor nem panaszkodhat, hiszen az első negyedévben – a kritikus márciust is beleértve – összesen 21 millió utast fogadott, 44,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. 

Az ADP a negyedéves gyorsjelentését jövő szerdán publikálja, az anyagi veszteség mértékét akkor teszik közzé.

Nagy-Britanniában a ki- és beléptetést végző személyzet sztrájkja már tavaly év végén repülőtéri káosszal fenyegetett. Végül kisebb volt a hatása a vártnál, de így is komoly fennakadások voltak húsvétkor, emiatt 33,7 ezer járatot töröltek, szemben a tavalyi 26,6 ezerrel. A járatok 73 százaléka volt pontos, szemben a 2022-es 76 százalékkal. Portugáliában a privatizáció előtt álló TAP légitársaság pilótáinak bérsztrájkja bénította meg a húsvéti forgalmat.

hogy a biztonsági személyzet számára kiharcolja az éjszakai és hétvégi pótlékok emelését a düsseldorfi, a kölni és a hamburgi repülőtéren. Hamburgban a repülőtér üzemeltetője valamennyi induló járatot törölte erre a két napra, ezzel összesen 80 ezer utazásra készülő ember terveit húzta keresztül – írja a Deutsche Welle.

A vissza-visszatérő bizonytalanság az üzemeltetők és a légitársaságok üzleti teljesítményére is negatívan hat. Michael O’Leary, a Ryanair fapados légitársaság hirtelen haragú vezérigazgatója ki is akadt azon, hogy a francia légiirányítók sztrájkja miatt húsvétkor a legforgalmasabb útvonalaikon nem tudták a francia légteret a megszokott módon használni, így a Nagy-Britanniából Spanyolországba és Portugáliába tartó járataik jókora késéseket szedtek össze, több száz járatukat pedig törölni kellett. 

Az Eurocontroll adatai szerint az európai légi járatok 15 százaléka használja valamilyen formában a francia légteret, így elképzelhető, hogy mekkora felfordulást tud okozni egy munkabeszüntetés a légiirányítóknál. O’Leary azt is szóvá tette, hogy a kőkemény uniós szabályozás miatt az európai légitársaságoknak kell megtéríteniük a késésekből fakadó károkat, noha azok ezúttal rajtuk kívülálló okok miatt keletkeztek. 

ezért a repülőtér-üzemeltetők és más iparági szereplők anyagi felelősségvállalását forszírozzák. Egyelőre nem sok eredménnyel. 

A 32 európai ország fogyasztóvédelmi érdekképviseletei nevében fellépő ernyőszervezet, a BEUC pedig azért lobbizik, hogy a szolgáltatást ne előre, hanem annak igénybevétele után fizethessék ki a fogyasztók. Magyarán fokozatosan át kellene térni arra, hogy a leszállás után számoljanak el az utassal. Azzal érvelnek, hogy a légitársaságok a sokszor hónapokkal korábban beszedett pénzt gyakran gyorsan elköltik, és a pórul járt fogyasztók sokszor hónapokig küzdhetnek a visszaszerzéséért.