Átfogó egyezmények helyett kétoldalú és tematikus megállapodások uralják a világkereskedelmet
Az USA az elmúlt évben tárgyalásokat kezdett Japánnal, az Európai Unióval és több más országgal a gazdasági kapcsolatokról. A kereskedelmi megállapodások új világában már nem beszélnek szabadkereskedelemről vagy a vámok csökkentéséről. Ehelyett a levegő tisztaságáról vagy a szellemi tőke védelméről a digitális szerzői jogokon át a technológiai és termékszabványokról esik szó.
Az USA és szövetségesei által évtizedek óta megalkotott ipari szabványok képezik a globális piac alapját. Ez az egységesség garantálja, hogy a villanykörte vagy az USB-csatlakozó felcserélhetően használható világszerte. A 90-es években elinduló szabadkereskedelmi megállapodások átalakítását a változó gazdasági és politikai széljárás vezérli.
Lejárt lemez a globalizáció
A szolgáltatások és az online kereskedelem egyre inkább átveszi a fizikai áruk szerepét a világkereskedelemben. Emellett a gazdag és szegény országok közötti bérek és termelési költségek közötti különbségek is csökkentek, és a figyelem az olyan közvetett költségekre irányul, mint a környezetvédelem. A globalizációból való gazdasági kiszorulás miatt sok politikus számára a régi típusú szabadkereskedelem lejárt lemez.
Az átlagos amerikai vámtarifa 46 százalékkal csökkent az 1990-es években.
A NAFTA (Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény) az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó között 1994-ben létrejött háromoldalú megállapodás, ami több tucat ország között fokozatosan csökkentette a vámokat 2000-es években. A vámhatárok ledöntésének elsődleges célja a mezőgazdaság támogatása volt, de érintette az autó-és textilipart is. Később ez a törekvés tovább folytatódott a Csendes-óceáni Szövetséggel, amelynek a célja Ázsia és Amerika 12 országának összekapcsolása volt, valamint az USA és az EU között létrejövő Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Szövetséggel (TTIP).
Német vétó
A Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Szövetség 2014 körül erős ellenállásba ütközött Európában. Az USA és az EU között javasolt közös piaci egyezmény nehezen volt eladható. Elsősorban Németország volt az, amely a TTIP potenciális veszélyeire hívta fel a figyelmet, amely szerint az EU nem tilthatja meg a feldolgozott élelmiszerek behozatalát az Egyesült Államokból.
Többek között a „klórozott csirke miatt” aggódtak, de Berlinben a munkajogok és a környezetvédelem ügyében is tüntettek.
Hasonló aggodalmak kísérték a Transz Csendes-óceáni Szövetséget (TPP) is. Trump volt amerikai elnök hivatalba lépésekor az egyik első intézkedése az volt, hogy kivonta az Egyesült Államokat ebből.
A TPP újjászületése 11 országot kötött össze, az Egyesült Államok nélkül. Nagyrészt az indo-csendes-óceáni régiót öleli fel, és olyan nemzeteket foglal magában, mint Japán, Kanada, Chile és Vietnam.
Sunak legalább optimista
Az Egyesült Királyság kormánya eközben bejelentette, hogy 2023-ban hivatalosan is belép a Transz csendes-óceáni Kereskedelmi Szövetségbe. Így a szigetország lesz az első európai állam, amely csatlakozik ehhez. A megállapodás, amelynek célja a tagok közötti kereskedelmi akadályok csökkentése, a brit kormány becslései szerint a következő 15 évben 0,08 százalékkal fogja fellendíteni a gazdaságot. A miniszterelnök, Rishi Sunak szerint a nemzet saját kereskedelmi politikájának kialakítása kulcsfontosságú, ezért fontos a megállapodás. Az EU tagjaként ez szóba sem jöhetett. Ezzel ellentétben kereskedelmi szakértők azt mondják, hogy
a távoli országokkal kötött megállapodások valószínűleg nem ellensúlyozzák a brexit hatását.
Az Egyesült Államok nemzetközi gazdasági diplomáciája is más irányba mutat, mint csupán a vámok csökkentése, mivel azok már most alacsonyak. Az Amerikába belépő uniós árukra kivetett vámok a globális mérce szerint is kicsik, átlagosan 2,5 százalék körül mozognak, szemben sok más piac körülbelül 10 százalékával. A nem vámjellegű akadályok csökkentése, mint az autógyártáshoz kapcsolódó vagy a gyógyszergyárak működésére vonatkozó szabályok, a kereskedelemre potenciálisan nagyobb hatást gyakorolnak.
Donald Trump is, aki a szabadkereskedelem ellenzője volt, a nem vámjellegű kereskedelmi akadályok megszüntetésén dolgozott. Az Egyesült Államok és az EU között kölcsönös elismerésről szóló megállapodást írt alá 2017-ben a gyógyszerhatóanyagok helyes gyártási gyakorlatáról.
Az új NAFTA
A 2020-ban 25 éves észak-amerikai szabadkeresedelmi megállapodás, a NAFTA újratárgyalása volt Trump-adminisztráció egyik legnagyobb kereskedelmi lépése. A USMCA, vagyis az Egyesült Államok–Mexikó–Kanada egyezmény 2020-ban lépett hatályba. Ez nagyrészt megőrzi az USA vámmentes kereskedelmét és gazdasági integrációját. Nem tarifális kérdéseket, mint a digitális kereskedelemre és a szellemi tulajdonra vonatkozó új szabályokat, továbbá a mexikói gyárak munkakörülményeire vonatkozó előírásokat is tartalmaz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.