Változtatott az ázsiai–csendes-óceáni térség gazdasági kilátásaira vonatkozó előrejelzésén a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a kedden közzétett jelentésében. Ez alapján a régió bruttó hazai terméke (GDP) idén 4,6 százalékkal bővül, ami 0,3 százalékponttal haladja meg az októberi prognózist, és 0,8 százalékponttal magasabb a tavalyi éves növekedésnél. Ha ez megvalósul, akkor a régió a globális többlet-GDP 67,4 százalékát adhatja.
Az ázsiai–csendes-óceáni térség gazdasága nő idén a legdinamikusabban a világ nagy régiói közül, elsősorban Kína és India javuló kilátásainak köszönhetően. A régió két legnagyobb feltörekvő állama várhatóan a globális GDP-plusz mintegy felét, a térség többi része pedig további ötödét adja 2023-ban
– áll a jelentésben.
Ázsia fejlett gazdaságaiban az inflációs nyomás várhatóan tartósabb lesz, mint ahogy azt a szervezet októberben felvázolta: több országban is nagyobb ütemben nőttek a bérek, a központi bankok szigorításai pedig visszafogják a keresletet. A valutaalap lefelé módosította Japánra, Ausztráliára, Új-Zélandra, Szingapúrra és Dél-Koreára vonatkozó előrejelzését, ám megjegyezte, hogy
a Kínán és Indián kívüli Ázsia növekedése várhatóan eléri a mélypontját idén.
A magas kínai fogyasztás valószínűleg átgyűrűzik az ázsiai0ľcsendes-óceáni térség többi részére is. A magánfogyasztás élénkülése várhatóan meghaladja a növekedés más hajtóerőinek, például a beruházások pozitív hatását.
A kínai fellendülés rövid távú gazdasági hatása országonként eltérő lesz, a legnagyobb hasznot a turizmusra erősebben támaszkodó országok húzhatják.
A szervezet felhívta a figyelmet a kilátásokat veszélyeztető kockázatokra. A világkereskedelem széttöredezettsége egyre jelentősebb lehet, ideértve az amerikai–kínai kereskedelmi vitákat, az orosz–ukrán háborúhoz kapcsolódó geopolitikai feszültségeket, a vártnál nagyobb amerikai monetáris politikai szigorítást és az ellátási láncok zavarait.
Az IMF szakértői rövid távon a rizikófaktorok közé sorolják, hogy az államok mennyire tudják tartani magukat a szigorú monetáris és fiskális politikához. Mint írták, a globális sokkok kezeléséhez az összes rendelkezésre álló eszközt be kell vetni. Bár Ázsia pénzügyi rendszerei nem szenvedtek jelentős hátrányt az Egyesült Államok és Európa közelmúltbeli banki zavarai miatt, a háztartások és a vállalatok magas tőkeáttétele miatt szorosan figyelemmel kell kísérni őket.
Hosszabb távon a kínai gazdaságra kedvezőtlen hatással lesznek a demográfiai folyamatok és a termelékenység lassulása. A régiónak prioritásként kell kezelnie a strukturális reformokat és fel kell gyorsítania a zöld energiára való átállást. Az IMF szerint az ázsiai–csendes-óceáni térség geopolitikai feszültségei miatt kevesebb a tengerentúli befektetés, ami miatt a világ GDP-je akár 2 százalékkal is zsugorodhat – írta meg a CNBC.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.