Lítiumbányászatba kezd az Exxon
Elsőre meglepőnek tűnhet, hogy az olaj- és gázipari óriás, az Exxon is már az elektromos járművek terjedésére készül, ezért ennek érdekében kiegészítendő a fosszilis üzemanyagokat, lítiumot is igyekszik bányászni. A texasi vállalat az ügyet ismerő források szerint Arkansasban vásárolt földet lítiumtermelés céljából.
A közel 50 hektáros területet több mint 100 millió dollárért vette meg az Exxon a Galvanic Energy nevű cégtől, ami az olajóriás méretéhez képest viszonylag kis tranzakció. Ezért
azt túlzás lenne állítani, hogy stratégiai irányváltás történt az olajcégnél, amely azzal számol, hogy a kőolajra és a földgázra továbbra is hosszú ideig szüksége lesz az emberiségnek.
Azonban az Exxon is tisztában van a belsőégésű motorral szerelt járművek térvesztésével, és a cég azzal számol, hogy ezek üzemanyagigénye 2025-ben éri el a csúcsot, miközben az elektromos, a hibrid és az üzemanyagcellás járművek piaci részesedése 2050-re meghaladja az 50 százalékot. Érthető, hogy az olajóriás nem kíván ebből a lehetőségből kimaradni, különösen, hogy
az olajvállalatok tapasztalata hasznos lehet a folyékony sós oldat formájában megtalálható lítium kinyerésében, hiszen az olajhoz hasonlóan fúrásokra és csővezetékek építésére van szükség.
A Galvanic tavaly külső tanácsadó cégre hivatkozva 4 millió tonnára becsülte a területről kitermelhető lítium mennyiségét, ami 50 millió elektronos jármű gyártásához is elég lehet – írja a The Wall Street Journal.
Az Exxon azonban nem csupán a lítiumbányászat, de a vegyipari termékei révén is igyekszik profitálni az elektromos járművek térnyeréséből. A cég vezetői előszeretettel hangsúlyozzák, hogy ezek a járművek is jelentős mennyiségű műanyagot és más, petrokémiai terméket tartalmaznak. Tavaly Darren Woods, a társaság vezérigazgatója arról beszélt, hogy a fosszilis üzemanyagok iránti kereslet jelentős maradhat az előttünk álló évtizedekben a vegyipar, a szállítmányozás és az ipari felhasználás igényei miatt.
Az autóipar változása a lítium számára is fontos piacot teremt, amelyet tovább segíthet, hogy az Egyesült Államok egyre inkább szeretné belföldi forrásokból kielégíteni a lítiumigényét.
Ráadásul az Exxon nem is mozog teljesen kívülállóként a lítium területén, sőt az iparág megteremtésében korábban kulcsszerepet játszott.
Stanley Whittingham 2019-ben kémiai Nobel-díjat is kapott a lítiumakkumulátorok felfedezése terén végzett munkájáért, amelyet a kutató az Exxonnál végzett.
Az olajóriás 1976-ban el is kezdte ezen akkumulátorok gyártását, ám a piac akkor még túlságosan kicsi volt, így a cég beszüntette a termelést.
Az Exxon 2027-ig 17 milliárd dollárt tervez a karbonkibocsátásának csökkentésére költeni, ám szemben a BP-vel vagy a Shell-lel, a texasi cég ezt nem megújuló energiákra, hanem az olajiparhoz jobban passzoló projektekre – mint a szén-dioxid-leválasztás vagy a hidrogén – tervezi szánni.
A lítium terén azonban nem az Exxon az egyetlen olajcég, amely fantáziát lát a termelésben, az Occidental Petroleum is olyan technológián dolgozik, amely segíti a lítium kinyerését a föld alatti sós oldatokból. Arkansas déli része pedig egyre inkább úgy tűnik, hogy az amerikai lítiumipar központja lehet, hiszen az ott található sós oldat lítiumkoncentrációja relatíve magas, miközben könnyű engedélyeket is szerezni a termeléshez.
A közvetlen lítiumkivonási technológiák, amelyek az arkansasi fejlődés motorjai lehetnek, még gyerekcipőben járnak, ám a Goldman Sachs szerint a megoldás hatása a lítiumpiacra olyan mértékű lehet, mint korábban a palaolaj-termelés felfutása az olajpiacra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.