Gyermekeink és unokáink fizetik majd vissza az EU hiteleit – ez az összegzése az Európai Számvevőszék legújabb jelentésének
Az Európai Számvevőszék ritkán elégedett maradéktalanul, viszont igen szorgos. Csak tavasz óta sorra vette a következőket:
- a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos legfőbb helyreállítási alapot, a helyreállítási és rezilienciaépítési eszközt (RRF),
- a mezőgazdasági és kohéziós alapokat,
- az intermodális árufuvarozást,
- a mezőgazdasági logisztikát és élelmiszerpiacot,
- a szomszédsági, fejlesztési és nemzetközi együttműködési eszközt, a Globális Európát.
Fotó: Shutterstock
Most az Európai Unió történetének legnagyobb beruházási és hitelfelvételi programja, a 2021 júniusában elindított NextGenerationEU (NGEU) új adósságkezelési rendszere volt a vizsgálat tárgya.
Ebben a projektben vissza nem térítendő támogatásokat, valamint kölcsönöket nyújtanak a tagállamoknak – utóbbiakat 2058-ig kell visszafizetni.
Az Európai Bizottság a hagyományos „back-to-back” finanszírozási modelljétől eltérve
diverzifikált finanszírozási stratégiát vezetett be, aminek a célja, hogy EU-s kötvények kibocsátásával 2026 végéig évi akár 807 milliárd eurót (297 ezermilliárd forintot) mozgósítson a tőkepiacokon.
Az EB diverzifikált finanszírozási stratégiája, amely függetleníti az egyes hitelfelvételeket a pénzeszközök folyósításától, jelenleg az unió alapértelmezett adósságkezelési módszere.
Nincs teljesítménymérés és beszámolás
A jelentés szerint a működés első évében a hitelfelvételi költségek megfeleltek a bizottság piaci helyzetének, és a világjárvány utáni helyreállítás érdekében 2022 júniusának végéig 195 milliárd euró (72 ezer milliárd forint) értékben az EB 65 NGEU-hitelfelvételi tranzakciót hajtott végre.
Viszont nem határozta meg egyértelműen az adósságkezelési célkitűzéseit, ezért csekély volt a teljesítménymérés és beszámolás.
A kritika részletezése, hogy az EB nem számol be kellőképpen arról, hogy hogyan minimalizálja a hitelfelvételi költségeket,
a zöldkötvényekből származó bevételek mekkora hányadát költik el az EU környezetvédelmi osztályozási rendszerével, az úgynevezett taxonómiával összhangban.
Jorg Kristijan Petrovic, a jelentésért felelős számvevőszéki tag ebből következtetve jelezte: a bizottságnak finomítania kell a gyorsan kiépített kapacitásain és egyértelműbben kell jelentenie adósságkezelési teljesítményéről.
A gyors reakció jó pont
A pozitívumok közé tartozik, hogy az EU képes volt haladéktalanul hitelt felvenni a tőkepiacokról és kellő időben biztosítani a szükséges forrásokat, továbbá a bizottság az adósságportfólióval és a kockázatkezeléssel kapcsolatos valamennyi fő szabályozási követelménynek eleget tett, amivel kiszámíthatóságot biztosított és bizalmat keltett.
Fotó: Shutterstock
Az NGEU-val kapcsolatos bizottsági adósságkezelés biztatóan indult. Az eszköz ugyan ideiglenes, de az adósságszolgálat több mint harminc évig tart. A gyermekeinknek és az unokáinknak kell majd visszafizetniük
– összegzett a szlovén számvevő, Jorg Kristijan Petrovic.
Változott a környezet
Az NGEU-kötvények piaci hozamai hasonlóan alakultak, mint a hasonlóan magas hitelminősítésű tagállamok, például Franciaország és Ausztria kötvényeinek piaci hozama. A legtöbb befektető az Egyesült Királyságból származott, majd Németország és a Benelux államok következtek.
Tavaly év eleje óta a növekvő piaci hozamok és az árfolyam-ingadozás minden kötvényt és értékpapírt, köztük az NGEU kötvényeit is érintette.
A számvevők ezért szorgalmazzák, hogy a bizottság jobban mérje fel és számoljon be arról, hogy hogyan kezeli az Európai Unió adósságállományát, hogy a program összhangban legyen a nemzetközi bevált gyakorlatokkal.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.