A nők nélkül nem áll talpra az ukrán gazdaság

Ukrajnának égető szüksége van arra, hogy hazatérjenek a külföldre menekült nők – méghozzá minél hamarabb. Több mint hatmillió ember hagyta el az országot, és mivel a hadköteles korú – 18 és 60 év közötti – férfiak elméletileg nem távozhatnak, a menekültek 68 százaléka nő, közülük 2,8 millió munkaképes korú.

Alekszandr Iszakov, a Bloomberg Economics elemzője szerint a háború előtti ukrán GDP (200,1 millió dollár) tíz százaléka veszhet el, ha ezek a nők nem térnek haza. Ez a legrosszabb forgatókönyv szerint évi húszmilliárd dolláros kiesés jelent, ami messze meghaladja az Európai Unió által javasolt négyéves csomag alapján Kijevnek nyújtott évi 12,5 milliárd eurót. (Egy dollár 341,6 forint, egy euró 378,5 forint.)

– nyilatkozta Tetyana Berezsna gazdaságiminiszter-helyettes. „Szóval most az ukrán kormány legfontosabb feladata mindent megtenni annak érdekében, hogy az asszonyok a gyerekeikkel együtt visszatérjenek a férjükhöz” – tette hozzá.

A hírportál ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy sok más országhoz hasonlóan Ukrajna egyik legnagyobb gazdasági gyengesége már a háború előtt is a demográfia volt. A termékenységi ráta mindössze 1,2, ami az egyik legrosszabb Európában, a háború alatt pedig több tíz ezer katona és civil vesztette az  életét, ennél is többen olyan sérüléseket vagy traumát szenvedtek el, amely miatt képtelenek visszatérni a munkaerőpiacra.

A kormány viszont ambiciózus célokat tűzött ki a háború utáni újjáépítésre, 2032-re meg akarják duplázni a gazdaság méretét. Azt azonban a gazdasági tárca is elismeri, hogy ennek a célnak az eléréséhez hiányzik 4,5 millió dolgozó és vállalkozó. 

A külföldön lévő ukrán nők hazacsábítását segíti az új munka törvénykönyve, amely próbálja szűkíteni a nők és férfiak bére közötti szakadékot, valamint a hitelprogram, amelyet a fronton harcolók feleségének nyújtanak új vállalkozás indítására.

Oleg Gorohovszki, a kizárólag mobilos szolgáltatást nyújtó Monobank vezérigazgatója szerint a nők szerepe azért is kulcsfontosságú, mert általában ők döntenek a családok beszerzéseiről, így aránytalanul nagy a hatásuk a fogyasztásra, ami a gazdaság fontos hajtóereje. „Nélkülük nagyon nehéz lesz” – vélekedett, hozzátéve: „Attól tartok, hogy rengeteg intelligens és okos ember, fiatal és különösen nő hagyja el Ukrajnát.”

Bár sok menekült valószínűleg hazatér, egy friss felmérés szerint a jelenleg Németországban lévők 44 százaléka többéves vagy végleges tartózkodásra rendezkedett be – ez öt százalékponttal magasabb az egy évvel ezelőttinél. Mivel Németországban az azonnali foglalkoztatásuk helyett a nyelvoktatásra és a képzésre összpontosítanak, nem lehet tudni, hányan döntenek közülük a végleges maradás mellett a jobb élet reményében. Mindenesetre a hétezer megkérdezett fele részt vesz, vagy már elvégezte a nyelvtanfolyamot, ami a munkavállalás fontos feltétele.

Egymillió ukrán menekültet fogadott be Németország, ahol olyan súlyos a munkaerőhiány, hogy a betöltetlen állások száma a II. világháború vége óta a legmagasabbra emelkedett, az érkezőknek azonban egyelőre nem egészen húsz százaléka talált munkát.

Hasonlóképpen, nagyjából egymillióan tartózkodnak Lengyelországban, ahol az uniós államok közül az egyik legszigorúbb a munkavállalás szabályozása, és a közvéleményben is kezd fogyatkozni a menekültek iránti jóindulat.

Azonban itt is vannak olyanok, akik megtalálták a számításukat és az otthoninál jobb karrieresélyeket, például Alona Szirant, aki korábban unalmas irodai munkát végzett, most viszont a fia iskolájában dolgozik pedagógiai asszisztensként. A régivel ellentétben ezt a munkát imádja, a fia barátokra talált, és mindketten boldogok, nem sietnek haza.

A nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy minél tovább maradnak a menekültek a befogadó országban, annál valószínűbb, hogy nem költöznek haza. Boszniát az 1990-es években pusztította háború, és ENSZ Menekültügyi Főbiztosa (UNCHR) szerint majdnem egy évtizedbe tellett, mire a kétmillió menekült fele visszatért.

Ha ez az arány Ukrajna esetén is igaz, akkor a GDP-re gyakorolt hatás is feleződik, évi tízmilliárd dolláros, ötszázalékos kiesést jelent, feltételezve, hogy a férj és a család is követi a külföldön maradt asszonyt.