Németország bő évtizeden át profitált az olcsó pénz korszakából, ennek következtében az ingatlanpiac is fellendült. Európa legnagyobb gazdasága azonban technikai recesszióba került, és a nehézségeket az ingatlanszektor is megérzi. A német a kontinens legnagyobb ingatlanbefektetési piaca. Az ország ingatlanszövetsége szerint a szektor a GDP mintegy ötödét adja, a munkavállalók tizede ebben az ágazatban dolgozik.
A gazdasági lassulás egyik legszemléletesebb példája, hogy az ország legnagyobb ingatlancsoportja, a Vonovia több milliárd eurós veszteséget termelt, az építőipari dolgozók foglalkoztatásának növekedése pedig megállt. Az új építkezések száma az elmúlt két év átlagának csaknem felével zuhant az év első felében, építési engedélyből pedig 27 százalékkal kevesebbet adtak ki májusig.
A lakásárak akkora mértékben estek az első negyedévben, amekkorát még sosem jegyeztek fel: átlagosan 6,8 százalékkal forogtak kevesebbért az ingatlanok, mint a tavalyi év azonos időszakában.
„A jelenlegi válság minden bizonnyal velünk marad még egy darabig” – vélekedett Sven Carstensen, a Bulwiengesa ingatlan-tanácsadó és elemző cég vezérigazgatója a Reutersnek.
Az ingatlanszektor visszaesésének fő oka az Európai Központi Bank (EKB) hirtelen és gyors kamatemelése volt. Ehhez társult hozzá az építési költségek megugrása, valamint az, hogy a világjárvány után az irodák és az üzlethelyiségek iránti kereslet drasztikusan visszaesett. Ráadásul az ukrajnai háború a német ingatlanbefektetéseket is kockázatosabbá tette a külföldi befektetők szemében, mivel Németország közel van Ukrajnához.
A problémák a finanszírozási oldalon is jelentkeznek. A Deutsche Bank például észszerűsíti a jelzáloghitel-üzletágát – az ország legnagyobb bankja több száz munkahelyet szüntet meg. Több biztosító pedig átértékeli a portfólióját, amelyek tetemes része ingatlanbefektetés. A BaFin, az ország pénzügyi felügyelete az ingatlanszektort magas kockázatúnak minősítette. A hatóság fokozottan ellenőrzi és elemzi a lakó-, valamint az üzleti célú ingatlanok kapcsán nyújtott banki hitelezési gyakorlatot.
Németország korábban évente 400 ezer új lakás építését jelölte meg célul, így akarta biztosítani az elmúlt években bevándorolt több millió menekült és migráns elszállásolását. A cél azonban még messze van. A gazdaság érintett szereplői különböző megoldásokat látnak a példátlan helyzet orvoslására.
Klara Geywitz lakásügyi miniszter múlt héten további adókedvezményekről beszélt az új lakóépületek építési költségeinek leírásához. A Német Ingatlanszövetség elnöke, Andreas Mattner, az ingatlanforgalmi adó ideiglenes felfüggesztését sürgeti, továbbá alacsony kamatozású hitelprogramot vár az új lakóépületek támogatására. Tim-Oliver Mueller, a Német Építőipari Szövetség vezetője pedig egy olyan intézkedéscsomagot szorgalmaz, amelynek részeként alacsony áron értékesítenének közterületeket, hogy azokon bérházakat építhessenek.
Mindehhez azonban egy óriási problémát is meg kellene oldani, mégpedig azt, hogy drasztikus változtatás nélkül a német munkaerőpiac drámaian zsugorodik a következő években, így az építkezésekre is kevesebb szakember jut.
Rémálommá vált az építkezés Németországban, a menekültek pedig özönlenekSorban hagynak fel a lakásépítési projektekkel Németországban: az építőanyagok megdrágultak, nincs elég munkaerő, rekordlakáshiány van kialakulóban, miközben milliószám érkeznek a menekültek. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.