Görögországi erdőtüzek: szigorít a kormány a gyújtogatók ellen

Az elmúlt hetekben Európa több részén – köztük Svájcban, Olaszországban, Törökországban, Horvátországban és Spanyolországban – váltak zöld területek a lángok martalékává. Görögországban néhány hét leforgása alatt 667 tűzesetet jegyeztek fel.

Hogyan keletkeztek a tűzesetek?

A Kathimerini című vezető jobboldali napilap úgy tudja, hogy a legtöbb görögországi erdőtűz okát nem derítették fel, ám a tűzoltóság adatai alapján környezetvédő szervezetek állítják, hogy a tüzek csupán kis részét okozták természeti jelenségek, például villámcsapás. Ezzel együtt viszont több olyan esetre is fényt derítettek, amikor szándékosan okoztak tüzeket ingatlanspekuláció miatt, még többet pedig felelőtlenségből.

A tűzoltóság adatai szerint a görögországi erdőtüzek 35 százaléka gondatlanságból keletkezett. Idetartozik például a gyúlékony anyagok helytelen tárolása, az elektromos rendszerek karbantartásának hiánya miatti rövidzárlatok, a szántóföldeken való égetés, az eldobott cigarettacsikkek, a grillezések vagy a méhek füstölése. A városon kívül épített házak is jócskán megnövelik a növényzet lángra lobbanásának valószínűségét.

Az erdőtüzek mintegy 20 százalékát okozták szándékosan az elmúlt években, míg a fennmaradó 45 százalék okát nem tudni.

Míg az erdős területek alkotmányos védelemben részesülnek az építkezésekkel szemben, addig a fásított területek nem. Mivel telekkönyvben nem pontosították az állami erdők határait, a hézagot kihasználva egyesek gyújtogatással akarják elérni, hogy olcsón jussanak kiégett területekhez  – emlékeztetett az Aljazeera.

Miért pusztítottak el a lángok hatalmas zöld területeket?

A görög erdőtüzek nagy része cserjés növényzeten pusztított, egy olyan területen, ahol a fás szárú növényzet miatt gyorsabban terjed a tűz, mint például a füves helyeken. A kivételesen extrém meleg pedig a legtöbbször erős széllel együtt súlyosbította a tűz pusztítását. Ráadásul, mivel az éghajlatváltozás megnövelte a hőhullámok erősségét, gyakoriságát és időtartamát, a talaj és a növényzet kiszáradása miatt a tüzek gyorsabban és nagyobb területeket égethettek fel – mondta Matthew Kasoar, az Imperial College szakértője az Independentnek.

Az uniós Kopernikusz Klímaváltozási Szolgálat műholdképei alapján idén 500 négyzetkilométernél is több erdő égett le, ami a tavalyi éves mennyiség duplája – hívta fel a figyelmet az AP News.

A meteorológusok soha nem rögzítettek ilyen hosszú ideig tartó hőhullámot az országban, ráadásul a melegrekordok is megdőltek mindenhol, az Égei- és a Jón-tenger szigetei kivételével. Az ENSZ a történelem legforróbb hónapjának minősítette az idei júliust.

Milyen rendelkezéseket hoztak a korábbi pusztítások után?

Görögországban 125 ezernél is több hektár vált a lángok martalékává a 2021-es erdőtüzekben. Ez akkor történelmi mértékű volt. 

Az International Trade Administration közlése szerint a helyreállításhoz egy 1,76 milliárd eurós programot alapítottak, amely négy pillérben nyújtott finanszírozást. Egyrészt hangsúlyt fektettek az infrastruktúra korszerűsítésére és az információk megfelelő áramlásának biztosítására, például a segélyhívások kezelésére. Másrészt korszerű tűzérzékelő és figyelmeztetőrendszereket létesítettek, például radarokat. Harmadrészt arra a koordinációs infrastruktúrára összpontosítottak, amely a katasztrófa minimalizálását segíti. Ennek keretében például légtérfigyelő és koordinációs központokat építettek. Negyedrészt pedig a tűzoltás eszközeire és a tűz terjedésének közvetlen akadályaira koncentráltak. Így elsősegélynyújtó csapatokat, összecsukható hidakat és terepkórházakat létesítettek, valamint többek közt beszereztek új tűzoltó repülőgépeket és úszó mentő- és betegszállító felszereléseket.

Egy júliusi tanulmány szerint azonban még mindig nem elégségesek a kormányzati intézkedések. 

Nincs elég tűzoltófelszerelés, sem repülő, sem elég hivatásos és önkéntes tűzoltó, ráadásul a reakcióidő is hosszú.

A büntetés emelésével is küzdenének a gyújtogatás ellen

Vaszilisz Kikiliasz görög klímaválságügyi és polgári védelmi miniszter bejelentette, hogy a jelenlegi tízszeresére emelik a gyújtogatásért kiszabható büntetést. Eszerint legfeljebb 50 ezer eurós (19,5 millió forint) bírságra és 10 év börtönbüntetésre ítélhetik a szándékos vagy gondatlan gyújtogatások elkövetőit.

A miniszter hozzátette, hogy mentalitásváltásra is szükség van. Éppen ezért az erdőtüzek megelőzésének tudatosságát iskolai programokkal és helyi kezdeményezések támogatásával erősítenék.

Krisztosz Zerefosz vezető görög légkörfizikai szakértő szerint az éghajlatváltozás miatt az állam akár 700 milliárd eurót is elkölthet a megelőző intézkedésekre és az új valósághoz való alkalmazkodásra. A szakértő a The Guardiannak hangsúlyozta, hogy létfontosságú az elpusztult erdei ökoszisztémák újraépítése.

Mivel a turizmus a görög bruttó hazai termék 18 százalékát, a munkahelyeknek pedig az ötödét adja, a kormány ingyenes nyaralással kárpótolja azokat, akiknek félbe kellett szakítaniuk a rodoszi nyaralásukat az erdő- és bozóttüzek miatt. Rodosz és Korfu szerdán került le a Konzuli Szolgálat által utazásra nem javasolt területek listájáról.