Kezd hűlni az amerikai munkaerőpiac

A humánerőforrás-gazdálkodási, bérgazdálkodási és adózási szolgáltatásokat nyújtó intézet (Automatic Data Processing/ADP Research Institute) szerdán nyilvánosságra hozott adatai szerint 177 ezerrel emelkedett a magánszektor nem mezőgazdasági ágazataiban foglalkoztatottak száma augusztusban, a júliusi 371 ezresre módosított növekedés után az Egyesült Államokban, elemzők 210 ezres bővülést vártak.

Az ADP-jelentés szerint lassult a bérek növekedése is a munkahelyet váltók és az állásukban maradók körében is.

„Az e havi számok megfelelnek a világjárvány előtti munkahelyteremtés ütemének” – hangsúlyozta sajtóközleményében Nela Richardson, az ADP vezető közgazdásza. „Kétévnyi rendkívüli növekedés után, a világjárvány gazdasági hatásainak visszaszorulásával a bérek és a foglalkoztatás fenntarthatóbb növekedése felé haladunk” – idézte a CNBC.

A befektetők és a közgazdászok véleménye megoszlik arról, hogy az Egyesült Államokban a gazdaság jelentős lassulása nélkül folytatódhat-e az infláció 2 százalékosra szorítása. A munkaerőpiac erőssége volt az egyik fő oka annak, hogy a gazdaság 2023-ban gyorsabban nőtt, mint sokan várták.

A feszes amerikai munkaerőpiac tehát lehűlni látszik, ami némi megkönnyebbülést nyújt a befektetőknek, és a többi, még a héten nyilvánosságra hozandó munkaügyi adattal együtt nagyban meghatározza, mi várható a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve következő, szeptember 20-i kamatdöntő ülésén.

Vannak, akik azzal érvelnek, hogy a Fed valószínűleg befejezi a szigorítást, miután kedden kiderült, hogy júliusban két év legalacsonyabb szintjére, 1,51-ra esett az egy munkanélkülire jutó üres állások száma. Az ellenérv, hogy ez még mindig jóval meghaladja a koronavírus-járvány előtti 1,2-es szintet.

A piacon 87 százalékos esélyt adnak arra, hogy a Fed változatlanul hagyja a kamatlábat a jövő hónapban, de egyenlő arányban oszlanak meg a vélemények azt illetően, hogy novemberben is szünetet tart-e, vagy ismét emel.