Uniós elnökség a politikai csaták viharában – most Spanyolország van soron, Magyarországnak is fel kell készülnie
Az elmúlt időszakban Spanyolország az előrehozott választástól volt hangos, de közben át is kellett vennie az Európai Unió Tanácsának a soros féléves elnökségét, ami Magyarország szempontjából különösen érdekes.
Fotó: Shutterstock
Először persze különbséget kell tenni az Európai Unió intézményrendszerének a hasonló nevű, de nem azonos összetételű és főleg nem azonos feladatú intézményei között, hogy tudjuk, mi felett is elnökölnek a spanyolok, és hogy jövünk mi a képbe.
Az Európa Tanács, illetve az Európai Unió Tanácsa például nem ugyanaz a testület. Az előbbi a tagországok állam- és kormányfőiből, valamint az Európai Bizottság elnökéből áll, a feladata pedig az EU általános politikai irányvonalainak és prioritásainak meghatározása. Az utóbbiban viszont a tagállamok miniszterei találkoznak, mindig a saját szakterületüknek megfelelően, tehát ha például környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályt tárgyalnak, akkor a környezetvédelmi miniszterek ülnek a tárgyalóasztal köré,
az elnöki pozícióban pedig félévente cserélik egymást a tagállamok. Itt lépett tehát pozícióba Spanyolország, és kerül sorra hamarosan Magyarország.
Máris több a teendő
Az EU Tanácsának az élén a 2032-ig már elkészített forgótábla szerint jönnek a tagállamok, és triókban dolgoznak: a mi hármasunkat éppenséggel Spanyolország nyitja, aztán újévkor jön Belgium, jövő nyártól pedig mi.
Ennek szellemében a magyar kormányzatnak és az EU-s illetékeseinknek (valamint a belgáknak is) már a mostani fél évben is nagyobb a szerepük, mint a trión kívüli másik 24 tagállamnak. A magyar elnökség előkészületei is elkezdődtek már, még akkor is, ha sokan vitatják, Magyarország kormánya egyáltalán alkalmas-e, vagy inkább méltó-e a feladatra. Viszont akár tetszik, akár nem, idén július 1-jén megkezdődött a velünk záruló 18 hónapos időszak, azaz kivált érdekes, Spanyolország mit tervez ennek az első harmadára.
Mik a fő spanyol célok?
Hivatalosan június 27-én, az Általános Ügyek Tanácsának ülésén mutatták be a trió közösen alkotott munkatervét, amelyből levezetve az érintett tagállamok elkészítik a saját fél évükre vonatkozó, részletes dolgozataikat. Magyarországot az ülésen az akkor még igazságügyi miniszter Varga Judit képviselte, Spanyolország nevében Pascual Navarro EU-s ügyekért felelős miniszter, Belgium képviseletében pedig Willem Van de Voorde brüsszeli állandó képviselő lépett fel.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Európa Stratégia Kutatóintézet megbízott intézetvezetője, Tárnok Balázs szerint
a trió elnökségi programját egyöntetűen támogatták, Magyarország leendő elnökségét sem vitatta senki.
A spanyolok pedig négy fő területet jelöltek ki:
- Gazdaság és versenyképesség
- Polgárok szabadsága és biztonsága
- Zöldebb és igazságosabb Európa
- Külpolitikai érdekek és értékek
Ezen pontok természetesen összekapcsolódnak, hiszen például az EU hosszú távú versenyképességét a zöld- és a digitális átállás alapozhatja meg, továbbá kiemelt terület az élelmiszer-biztonság, valamint az erdőgazdálkodás.
Fotó: AFP
Az NKE kutatóintézetének munkatársa, Tóth Bettina hozzátette: Spanyolország szárazföldi területének mintegy 20 százalékát érinti már az elsivatagosodás, 74 százalékát pedig ugyanez fenyegeti például a felszín alatti vizek túlzott kitermelése miatt. A kisebb csapadékmennyiség visszaszoríthatja a mezőgazdaságot, többek között a közkedvelt ibériai sonka előállítását is.
Ehhez jön még, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának a csökkentését 2030-ig 23 százalékban határozták meg, ám ahhoz, hogy az 1,5 Celscius-fokos hőmérséklet-emelkedési limitet tartani lehessen, ennek 55 százaléknak kéne lennie.
Mind az energetika, mind az éghajlatvédelem kapcsán széles körű agendát hirdetett meg Spanyolország, amelyre a soron következő belga és magyar elnökségnek is reflektálnia kell majd a következő egy évben
– folytatta Tóth Bettina.
A polgárok témaköréhez tartozik a menekültügy és a migráció, a külső határok védelme, a bűnözés és terrorizmus elleni fellépés, de a gyűlölet-bűncselekmények (rasszizmus, antiszemitizmus, idegengyűlölet) visszaszorítása is, akárcsak a demográfiai problémák, hiszen amellett, hogy a Föld lakossága egyre nő – habár már látszanak a tetőzés jelei –, Európáé csökken és öregszik.
Mire megy Madrid?
A kiemelt területek részletezésekor Tárnok Balázs a következőkre hívta még fel a figyelmet.
A spanyol elnökség folytatni kívánja az Ukrajna elleni orosz invázió hatásainak leküzdését, beleértve a nyersanyagok, az energia és az üzemanyagok emelkedő költségeit.
Fontos a villamosenergia-piaci reform lezárása, amely megfizethető árakat garantál, valamint az üvegházhatású gázok mérsékléséről szóló Fit for 55 csomag elfogadása is.
Általános célkitűzés a zöldgazdaság előmozdítása, célként határozták meg a minimális EU-szintű adózási normák előmozdítását, a nagy multinacionális vállalatok adóelkerülése elleni fellépést, a szociális jogok európai pillérének cselekvési tervében meghatározott célok elérését, a nemek közötti, valamint a gyermekek és a fogyatékossággal élő személyek egyenlőségét.
Végül, de nem utolsósorban Ukrajna támogatásának kiemelt fontosságát alátámasztja, hogy Pedro Sánchez miniszterelnök első útja a soros elnökség átvételének napján Kijevbe vezetett.
A spanyolok elkötelezettek a migrációs áramlások humánus, felelősségteljes, szolidaritáson alapuló és hatékony kezelése mellett, konkrétabb céljuk a Migrációs és Menekültügyi Paktum elfogadása.
Mindezt persze lassíthatják a belföldi politikai események. Még az is felvetődött, hogy a belgák jöjjenek hamarabb, teret és időt hagyva a spanyoloknak a hazai gondok rendezésére. Ez ugyan elmaradt, de Sánchez miniszterelnök június 13-ra tervezett EU-s programbemutatója az Európai Parlamentben a belpolitikai helyzet miatt szintén elmaradt, és napokkal később, Madridban kerítettek rá sort…
Miként elemzésében Tárnok Balázs megfogalmazta, a következő a legnagyobb kérdés:
Madrid el tud-e indítani eljárásokat számára fontos témákban, és képes lesz-e kihasználni az elnökségben rejlő, tizenhárom évente adódó azon lehetőséget, hogy a spanyol nemzeti érdekek szempontjából fontos szempontokat az uniós színtéren hangsúlyosabban megjelenítsen?
Egy év múlva pedig jövünk mi.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.