A gyémánt örök – még ha laboratóriumban készült is
A globális gyémántpiacot kezében tartó, londoni székhelyű vállalat, a De Beers a kampányával már évtizedekkel ezelőtt átformálta az ékszervásárláshoz fűződő általános gondolkodást. A kampány hátterében a 30-as években bekövetkezett gazdasági világválság volt, amelynek hatására a drágakő iránti kereslet is jócskán megcsappant. Akkoriban az újságokban megjelent fotókon a hírességek és a mozisztárok kezén virító gyémántgyűrűk indították felfelé a gyémánt piaci árát. Innentől kezdve a gyémántberakásos eljegyzési gyűrű lett a legnépszerűbb a vásárlók körében.
A gyémánt iránti kereslet gyengült a Covid után is, hiszen a fogyasztók körében – végre kiszabadulva a négy fal közül – elsősorban az utazás és az élmények gyűjtése lett a prioritás. Az Egyesült Államokban népszerű, olcsóbb egy- vagy kétkarátos menyasszonyi gyűrűkbe kerülő kövek esetében sokkal meredekebb volt az árcsökkenés, mint a piac más területén. Ennek oka az iparági bennfentesek szerint
a laboratóriumban előállított kövek iránti megugrott kereslet.
A szintetikus gyémántipar ugyanis kiemelt figyelmet fordított az egyik legnépszerűbbnek számító ékszerre, ahol a fogyasztók különösen árérzékenyek. Persze ez nem jelenti azt, hogy az eljegyzési gyűrűk a közeljövőben jóval olcsóbbak lennének.
A gyémánt árösszeomlása után feltehető a kérdés, hogy a természetes gyémánt iránti csökkenő kereslet mennyire lesz tartós, és hogy a mesterséges drágakőnek milyen hatása lesz a drágább kategóriájú gyémántokra.
Az olcsóbb alternatívát nyújtó, laboratóriumi körülmények között gyártott gyémánt már régóta egzisztenciális fenyegetést jelent a drágakőbányászatra, hiszen a szintetikus kő előállítása nem kapcsolható olyan súlyos környezeti vagy társadalmi hátrányokhoz, mint ami a természetes gyémánt kinyerésével jár.
A De Beers a gyengülő keresletre reagálva 40 százalékkal csökkentette a jegygyűrűkbe is kerülő természetes gyémánt árát, válaszul a laborban készült gyémántra, amely csaknem a felébe kerül a természetesnek.
Azonban a még mindig monopolhelyzetű cég a nagymértékű árcsökkentést csak végső megoldásként alkalmazza. A világ nyersgyémántpiacán jelentős hatalommal rendelkező De Beers diktálja még mindig a drágakő árát és az elérhető menyiséget a kereskedők számára.
2022 júniusában a gyémántért karátonként körülbelül 1,400 dollárt ( körülbelül 500 ezer forint) kért, azonban ez az ár idén júliusra körülbelül 850 dollárra esett vissza.
A laboratóriumi gyémánt 2023-ban, nyár elején az Egyesült Államok gyémántexportjának mintegy 9 százalékát tette ki, szemben a 2018-ban mért 1 százalékkal. A nagyobb exportőrök közé tartozik India is.
A laborban készült gyémántok nincsenek jó hatással a természetes drágakövek iránti keresletre. A szintetikus gyémántok ára még meredekebben zuhant, mint a természetes köveké, és nagyobb kedvezményekkel kelnek el, mint eddig bármikor. Néhány évvel ezelőtt nagyjából 20 százalékkal csökkentett áron értékesítették a természetes kövekhez képest, ez azóta 80 százalék körül mozog, köszönhetően a kiskereskedői nyomott áraknak és a csökkenő előállítási költségeknek. A csiszolt drágakövek ára a nagykereskedelmi piacon is kevesebb mint a felére csökkent 2023-ban.
A De Beers a mesterséges kövek árának további zuhanására számít, és így a kétféle gyémánt közötti árkülönbség segítheti a két termék megkülönböztetését. A természetes gyémánt a ritkasága miatt értékesebb és különlegesebb maradhat az olcsó mesterséges gyémántnál. A szintetikus kő így már feltehetően nem lesz elég vonzó egy házasulandó pár számára sem, ha szintén az értékesebb és különlegesebb jegygyűrűt választanák.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.