Törökország bemutatta a következő három évre kitűzött gazdasági céljait szerdán. Az új gazdasági vezetés helyreállítaná a piac államban megrendült bizalmát.
A tavaszi parlamenti választások után Recep Tayyip Erdogan elnök gazdaságpolitikai fordulatot ígért. Az elmúlt évek unortodox hozzáállása ugyanis nem nyerte el a piac tetszését, a nem szokványos intézkedések éveken át elriasztották a külföldi befektetéseket és inflációs válságot idéztek elő az országban.
A kormány Ankarában bemutatott középtávú programja alapján
az idei évre már csak 4,4 százalékos gazdasági bővülést vár a korábbi 5 százalék helyett. Az év végére vonatkozó inflációs kilátásokat pedig a két és félszeresére, 25 százalékról 65 százalékra emelte a vezetés.
Az éves inflációs ráta augusztusban a vártnál gyorsabban, 58,9 százalékkal emelkedett. A török árszínvonal-növekedés erős nyomást gyakorol a központi bank új elnökére, Hafize Gaye Erkanra. A jegybank új vezetése júliusban több mint a kétszeresére, 58 százalékra javította az intézmény év végi inflációs előrejelzését. A szervezet úgy számol, hogy az infláció 2024 végére 33 százalékra, 2025 végére pedig 15 százalékra lassul. A központi bank augusztus végén a vártnál nagyobb mértékben, 750 bázisponttal emelte az irányadó kamatlábat, ami jelenleg így 25 százalék – írja a Bloomberg.
Erdogan egy hajszálnyival nyert a parlamenti választásokon a nyár elején, jövő márciusban pedig helyhatósági választásokat tartanak. Az elnök eltökélt célja a monetáris politika kiterjesztése a jobb választási eredmények felmutatására.
Újra elszállt az infláció Törökországban, év végére 65 százalékig kúszhat a mutatóHatalmasat gyorsult a pénzromlás üteme augusztusban, az inflációs nyomást elsősorban az élelmiszerek drágulása gerjeszti. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.