Megengedheti-e magának a német gazdaság a négynapos munkahetet?

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint a munkavállalók Németországban átlagosan 1349 órát dolgoztak 2021-ben. Az OECD-átlag ennél jóval magasabb, 1715 óra, de a görögök még ennél is többet, 1872 órát dolgoztak.

Bár a német munkavállalók kevesebb időt töltenek munkával, mint sok más országban a sorstársaik, a vasmunkások befolyásos szakszervezete, az IG Metal a munkahét további megrövidítését, a négynapos munkahét kivívását tűzte ki célul a tagjai számára.

Nincs olyan ember, aki ne támogatna egy ilyen javaslatot, feltéve persze, hogy a fizetése és a juttatások nem csökkennek a rövidebb munkahét miatt. Európa legnagyobb gazdasága azonban lassul, és akuttá vált a munkaerőhiány, így kérdés, tényleg kevesebbet kellene-e dolgozniuk a németeknek.

Munka és magánélet egyensúlya

Maga az OECD is elismeri, hogy adatai torzak, az eltérő szabványok és időbeli vonatkozások miatt nem igazán összehasonlíthatók. Ezt erősítette meg Enzo Weber, a Foglalkoztatáskutató Intézet (Institut fur Arbeitsmarkt – IAB) munkaerőpiaci szakértője is, aki hangsúlyozta, hogy az OECD adatai általában nyilvános felméréseken alapulnak, ami azt jelenti, hogy az eredmények alapvetően attól függnek, hogy milyen kérdéseket tesznek fel, és milyen sorrendben.

– nyilatkozta a Deutsche Wellének, hozzátéve, hogy az OECD adatai általában a munkaerőpiaci trendek bemutatására szolgálnak, nem pedig összehasonlítási alapként.

Tekintettel azonban arra, hogy a nők nagyjából fele a munka és magánélet egyensúlyának fenntartása érdekében részmunkaidőben dolgozik, ez csökkenti az egy főre jutó átlagos éves munkaidőt. 

– magyarázta Weber.

A termelékenység is számít

Önmagában az nem jelent semmit, mennyi a napi munkaidő, a kérdés inkább az, mit csinál az ember a munkaidejében, és mennyire produktív. A termelékenységet illetően pedig a német munkavállalók igen jól teljesítenek, annak ellenére, hogy a produktivitásuk csökken. Ennek azonban nem az az oka, hogy lustábbak lettek, mint az elődjeik.

A termelékenység kiszámítása összetett feladat, de alapvetően a teljesítményt elosztjuk a ledolgozott órákkal. Weber a jelenlegi visszaesést az energiaválságnak tulajdonítja. A magasabb költségek ellenére a német vállalatok a jövőbeni hiányok elkerülése érdekében teljes munkaidőben foglalkoztatják a munkaerőt. Ennek eredményeként a munkaórák száma összességében stabil marad, miközben a magasabb energiaköltségek miatt a kibocsátás csökken.

A német termelékenység csökkenésének másik oka, hogy hatalmasak azok a szektorok, amelyekben hagyományosan alacsonyak a munkabérek – például vendéglátás, kiskereskedelem, mezőgazdaság, szociális ellátás –, és ezekben jellemzően nem túl magas a produktivitás.

Mik a négynapos hét előnyei?

A négynapos munkahétről folyó vitában a kulcskérdés, hogy vajon javítaná-e vagy sem a termelékenységet, amikor az országban hiány van képzett munkaerőből. A javaslat hívei azzal érvelnek, hogy a rövidebb munkaidő nagyobb motivációt jelentene a dolgozók számára, akik ennek következtében termelékenyebbé válnának. Ráadásul olyanokat is visszacsábítana a munkaerőpiacra, akik nem hajlandók hetente öt napot dolgozni, így több lenne a szakképzett dolgozó.

2019 óta a négynapos munkahétért kampányoló új-zélandi 4 Day Week Global (4DWG) nonprofit szervezet kísérleti programokat indított olyan országokban, mint az Egyesült Királyság, a Dél-afrikai Köztársaság, Ausztrália, Írország és az Egyesült Államok. Több mint ötszáz vállalat vett rész ezekben a programokban, és az eredmények kimondottan pozitívak.

a szakszervezetekhez kapcsolódó Hans-Böckler Alapítvány felmérése szerint. A megkérdezettek 73 százaléka támogatja, de csak abban az esetben, ha a munkabér nem változik. Nyolc százalékuk elfogadná a munkaidő csökkenését, 17 százalékuk pedig kereken elutasítja azt.

Négynapos munkahét Németországban

Németországban szeptember 21-én indult a hat hónapos tesztprogram az Intreprenör tanácsadó vezetésével, együttműködésben a 4DWG-vel, Enzo Weber szerint azonban máris nyilvánvaló, mi az alapvető probléma az ilyen projektekkel: az, hogy csak a rövidebb munkahéthez pozitívan álló cégek vesznek részt benne, vagyis a vállalkozások nagy többségét senki sem képviseli.

A kísérleti projekt továbbá nemcsak a munkaidő csökkentését, hanem a folyamatok és a szervezeti struktúrák megváltoztatását is előirányozza a részt vevő vállalatoknál. A termelékenység növekedése tehát nem feltétlenül áll ok-okozati összefüggésben a rövidebb munkahéttel – hangsúlyozta a szakértő, aki eleve nem hisz abban, hogy egy ilyen kísérlet pozitív eredménnyel zárulhatna.

Szerinte a munkahét egy nappal való lerövidítése valószínűleg növelné a munkavállalók napi munkaterhelését, miközben a kommunikáció és a csapatmunka csökkenne. 

– hangsúlyozta Weber, aki így túl rövidnek tartja a hat hónapos projektet.

Mik a négynapos hét hátrányai?

Holger Schafer, a kölni Német Gazdasági Intézet (Institut der deutschen Wirtschaft – IW) közgazdásza szerint a négynapos munkahét bevezetése makrogazdasági szempontból kontraproduktív. 

de a gazdaság egészét nem segíti. 

– állítja.

Schafer szerint nincs bizonyíték rá, hogy a munkaidő csökkentése jelentősen növelné a termelékenységet. 

– fogalmazott.

Munkahelyi rugalmasság

A gazdaság bizonyos szektoraiban ennek ellenére érdemes lehet bevezetni a négynapos munkahetet – véli Jörg Dittrich, a Német Kézművesek és Kisvállalkozások Szövetségének (Zentralverband des Deutschen Handwerks – ZDH) elnöke. A kézműves vállalkozások vonzóbbá válnának ezáltal a szakképzett munkavállalók számára – mondta, bár elismerte, hogy nem minden szakma járhat jól. A széles körű, országos szabályozást azonban elutasítja, mert az csak további bürokráciát jelentene a vállalkozások számára.

Enzo Weber szintén a törvényes jogosultság ellen és az egyéni megoldások mellett érvel az általa X napos munkahétnek nevezett terv keretében, amelyet támogat a német kis- és közepes vállalkozások szövetsége (Bundesverband mittelständische Wirtschaft – BVMW) is. A szervezet határozottan elutasít minden olyan kormányzati beavatkozást, amely kevesebb munkaidőt javasol teljes munkabér mellett.

A kritikák ellenére a német fémipari szakszervezet, az IG Metal azt tervezi, hogy az acélmunkások közelgő bértárgyalásain erőltetni fogja a négynapos munkarendet – mondta Knut Giesler szakszervezeti vezető – természetesen a teljes bérkompenzációval együtt.