A román kormány a multikat, bankokat, kisvállalkozókat egyaránt megsarcolja – ha bele nem bukik
Mintegy három hónapos előkészület után kidolgozta a bukaresti kormány az állami kiadások lefaragására és a költségvetési bevételek növelésére irányuló intézkedéscsomagot, amelyet felelősségvállalással készül elfogadtatni a parlamenttel. Mindez azt jelenti, hogy a június 15-én hivatalába lépett Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnök a bársonyszékét kockáztatja, ha ugyanis a törvényhozás elutasítja az intézkedéseket, az általa vezetett balliberális kabinet megbukik.
A Románia hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságát szolgáló, a költségvetési hiány csökkentését célzó jogszabályjavaslat szerint jövő évtől
az ötvenmillió eurót meghaladó árbevételű vállalatok az üzleti forgalmuk egy százalékának megfelelő adót kötelesek fizetni,
ha a 16 százalékos profitadó ennél az összegnél alacsonyabb. A bankok a profitadó mellett az árbevételük 1 százalékának megfelelő illetéket is fizetnek majd. A tervezet szerint a jelenlegi 500 ezer euróról 60 ezer euróra csökken az a jövedelemhatár, ameddig egy cég mikrovállalkozásnak minősül. A mikrovállalkozások számára a jövedelmük és a tevékenységi területük függvényében két adókulcsot – 1 és 3 százalékost – vezetnek be.
Meghúzzák a nadrágszíjat is
A tervezet a közintézmények és a hatóságok kiadásait csökkentő intézkedéseket is tartalmaz. Többek között előírja az államtitkári, államtanácsosi, államtitkár-helyettesi, alelnöki tisztségek számának legalább 25 százalékos lefaragását, a betöltetlen állások, az osztályvezetői posztok megszüntetését, illetve a vezetői állások arányának 12 százalékról 8 százalékra csökkentését a közszférában. Az IT-ágazatban, a mezőgazdaságban és az építőiparban korlátozzák az eddigi adókedvezményeket: az adómentesség csak a bruttó 770 ezer forinttal egyenértékű összeg alatti bérek esetében marad érvényben, az ezen összeget meghaladó jövedelem adóköteles.
A közvitára bocsátott tervezet értelmében
a jelenlegi 5 százalékról 9 százalékra nő a kiváló minőségű élelmiszerek, a napelemek, a hőszivattyúk és más nagy hatékonyságú fűtési rendszerek értékesítésének és telepítésének forgalmi adója.
A továbbiakban is fenntartják az 5 százalékos kedvezményes áfakulcsot a tankönyvek, könyvek, újságok és folyóiratok, a kastélyokba, múzeumokba, emlékházakba, állatkertekbe és botanikus kertekbe, vásárokba, kiállításokra, mozikba és kulturális rendezvényekre szóló belépők, valamint a tűzifa és a hőenergia esetében. A tervezet szerint a jelenlegi 9 százalék helyett a 19 százalékos általános áfakulcsot alkalmaznák az alkoholmentes sörre és azokra a hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszerekre, amelyeknek a 100 grammra eső összcukortartalma eléri vagy meghaladja a 10 grammot.
A fekete pénzeket is adóztatják
Jövő évtől a jelenlegi 1450-ről 1600 lejre (123 ezer forint) nő a vakációs utalványok értéke, de csak a bruttó 14 ezer lejnél (egymillió forint) alacsonyabb fizetésű közalkalmazottak kapnak üdülési csekket. A kormány fontolgatta, hogy ezentúl nem kártyán, hanem készpénzben bocsátja a közszolgák rendelkezésére a bérkiegészítő juttatást, ez ellen azonban hevesen tiltakoztak az idegenforgalmi vállalkozók, szerintük ugyanis az intézkedés hátrányosan érintené a belföldi turizmust.
Jövő év július 1-jétől 70 százalékos adót kell fizetniük a természetes személyeknek az igazolatlan eredetű jövedelmükre.
A jogszabályavaslat bevezeti a nagy értékű ingatlanok és ingóságok megadóztatását. Eszerint a lakóingatlanok esetében az adót úgy számítják ki, hogy 0,3 százalékos kulcsot alkalmaznak az épületnek a helyi adóhatóság által meghatározott értéke és a 190 millió forintnak megfelelő felső határ közötti különbségre. A gépkocsik adója a vételár és a 28 millió forintnak megfelelő felső határ közötti különbség 0,3 százaléka lesz.
Nem tartható az idei hiánycél
A kiadások csökkentésével év végéig mintegy 6 milliárd lej megtakarítást akar elérni a bukaresti kormány, amely 4,4 százalékos GDP-arányos deficittel tervezte meg az idei költségvetést, de
már az első negyedév után bizonyossá vált, hogy nem tartható a hiánycél.
Tavaly a deficit a GDP 5,68 százalékát tette ki. Ciolacu augusztusban tárgyalásokat folytatott az Európai Bizottságnál a hiánycél felülvizsgálata érdekében, a román kormányfő szerint reformintézkedések híján az államháztartási deficit 6,2 százalékosra hízna, ami az uniós források befagyasztását, drágább hiteleket és politikai instabilitást eredményezne.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.