Az OECD elárulta a növekedés receptjét

Idén is megjelentette egyik kiemelt fontosságú publikációját, a kétévente megjelenő Going for Growth jelentést a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). A kiadvány felvázolja a strukturális reform prioritásait az OECD és a partnerországok számára, amelyek segíthetnek a hosszú távú növekedés erősebb és fenntarthatóbb pályára állításában.

A jelentés szerint mindent összevetve a lehetséges gazdasági növekedés gyenge, ezért kínálati reformokra van szükség, valamint átfogó politikai fellépést igényel az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, továbbá a nemek közötti egyenlőtlenség kezelése segítheti a munkaerő-piac feszességének orvoslásában.

A szervezet négy pontba foglalta a kormányoknak szánt javaslatait, ezek közül az első a támogatási programok tervezésének és irányításának javítása a válságos időszakokban. Az OECD szerint ugyanis a háztartások szociális támogatását veszélyezteti a korlátozott lefedettség és a rosszul megválasztott célcsoport is. 

Az OECD második pontja a munkaerő és a tőke hatékony elosztásának útjában álló akadályok felszámolásáról szól, mivel a jelentés szerint a potenciális növekedés jelenlegi gyengesége részben az alacsony beruházásokra és a tőkefelhalmozásra vezethető vissza. A cégek beruházási és technológia fejlesztésének ösztönzése érdekében ezért biztosítani kell a versenykörnyezetet, meg kell könnyíteni a piacra lépést, és enyhíteni kell a vállalkozásokra nehezedő szabályozói terheket.

A harmadik javaslat szerint fel kell gyorsítani a dekarbonizációs és klímacélok elérését, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése céljából a kormányoknak az árképzés, a szabályozás és a beruházások terén is lépniük kell. Az ármechanizmusok a lefedettség bővítésével, valamint az árak ágazatonként és energiaforrásonkénti egységesítésével javíthatók. Ezzel párhuzamosan 

Végezetül a jelentés a digitális átalakulás erősítését mint a termelékenység motorját javasolja. Mint írják, ezek a technológiák potenciálisan növelhetik a termelékenységet. Azonban sok OECD-országban elmarad a digitális eszközök terjedése, amit a vállalkozások és a háztartások szélessávú kapcsolatokhoz való hozzáférése javíthat, de fel kell készíteni a munkavállalókat is a digitális gazdaságban való boldoguláshoz szükséges készségekre, és megfelelő szakpolitikai környezetet kell teremteni a digitális innováció támogatásához is.

A magyar kormánynak az OECD a termék és munkaerőpiac témakörben egyebek között a forgalmi adók csökkentését javasolja, mivel azok akadályozzák a termelő cégek piacra lépését és terjeszkedését, továbbá a korrupcióellenes felügyelet javítását az állami források jobb felhasználása érdekében. A digitális átállás terén a mobil szélessáv használatát hátráltató magas mobilinternetárak mérséklését és a telefonálási percek és SMS-ek adójának fokozatos megszüntetését javasolják.

A szociális védelem és öregedés terén az OECD szerint Magyarországon bővíteni kell a megfizethető, minőségi gyermekfelügyelet elérhetőségét, illetve be kell vezetni az állami alapnyugdíjat, valamint rugalmas nyugdíjrendszert a nyugdíjkorhatáron túliak számára, lehetővé téve ezzel a teljes nyugdíj helyett a munka- és nyugdíjjogosultságok kombinációját. Ebben a csomagban kapott helyet az az ajánlás is, amely szerint növelni kell a helyi vasúti hálózatokba való beruházást, és többet kell költeni az alsóbbrendű utak karbantartására.

A klímaváltozás kapcsán pedig az OECD szerint a szennyező tevékenységek adóztatását és támogatásait úgy kell alakítani Magyarországon, hogy azok nagyobb összhangban legyenek a környezeti károkkal, és kövessék a szennyező fizet elvet a fenntarthatóbb gazdasági növekedés elősegítése érdekében. Szükséges továbbá a lakásállomány energia- és hőhatékonyságának javítását célzó programok fejlesztése, összhangban az EU ezzel kapcsolatos irányelveivel.