Oroszország és Kína ennyit még nem kereskedett egymással, mióta az ukrajnai háború kitört

A kínai export szeptemberben éves szinten 6,2 százalékkal, 299,13 milliárd dollárra esett vissza, ami javulást jelent az augusztusi 8,8 százalékos csökkenéshez képest. Az import 6,2 százalékkal, 221,43 milliárd dollárra mérséklődött, ami szintén enyhülés az augusztusi 7,3 százalékos zsugorodáshoz viszonyítva. Peking 77,71 milliárd dolláros kereskedelmi többletet könyvelt el, szemben az augusztusi 68,36 milliárd dollárral.

Mindez a világgazdaság lassulásával és a geopolitikai feszültségekkel magyarázható, ami miatt csökkent a kereslet a Kínában gyártott termékek iránt, viszont az előző hónapban nőtt az igény a háztartási készülékek, a gépjárművek, a szórakoztató elektronikai cikkek és autóalkatrészek iránt. Az Oroszországba irányuló kínai kivitel szeptemberben 21 százalékkal, 9,6 milliárd dollárra nőtt az előző év azonos hónapjához képest. 

Az Oroszországból származó import 8 százalékkal, 11,5 milliárd dollárra ugrott meg az augusztusi 3 százalékos növekedés után. A kétoldalú forgalom értéke szeptemberben 21,18 milliárdot tett ki, ami a legmagasabb érték 2022 februárja, vagyis az orosz–ukrán háború kezdete óta. Az idén januártól elsejétől szeptember végéig tartó időszakban az Egyesült Államokba és az Európai Unióba irányuló kivitel 16,4 százalékkal, illetve 10,6 százalékkal zsugorodott.

Az Oroszországba tartó szállítmányok viszont 56,9 százalékkal bővültek. A világ második legnépesebb országa gabonát, sertéshúst, nyersoalajat és gázt, valamint nyersanyagokat vásárol Moszkvától. Cserébe a kínai cégek betöltötték a nyugati vállalatok által hagyott űrt: okostelefonokat, autókat, ruházati cikkeket és más késztermékeket szállítanak az orosz boltok polcaira.

Nullaszázalékos infláció

A kínai fogyasztói árak 2023. szeptemberben nem változtak az egy évvel korábbihoz képest, ami elmaradt az elemzők 0,2 százalékos várakozásától. Augusztusban 0,1 százalékkal nőtt az infláció, míg júliusban 0,3 százalékos deflációt mértek. Havi szinten a pénzromlás mértéke 0,2 százalék volt, a szakértők a 0,3 százalékra számítottak. Ez főleg az élelmiszerárak 3,2 százalékos zsugorodásával magyarázható.

A sertéshús ára például 22 százalékkal esett vissza éves szinten. Az éves maginflációs ráta, amely nem tartalmazza az élelmiszer és energiával kapcsolatos adatokat, szeptemberben változatlanul 0,8 százalék maradt. A ruházati cikkek esetében 1,1 százalékos, az egészségügyi termékek esetében 1,3 százalékos drágulás mértek, míg a lakhatás esetében 0,2 százalékos volt az infláció éves összevetésben.