Az európai napelemgyártók figyelmeztették a politikusokat, hogy ne sújtsák importvámokkal az ágazatot, mert az fennakadásokat okozna a kínai ellátási láncban, és megnehezítené, hogy a kontinens gyorsabban álljon át a tiszta energiára.
A hírrel kapcsolatban a Reuters emlékeztetett, hogy Brüsszel és az európai kormányok keményebb fellépést fontolgatnak az importtal szemben, mert fejleszteni akarják a belső termelést és csökkenteni a függést Kínától a zöldenergia területén is.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a múlt hónapban jelentette be, hogy Brüsszel vizsgálatot indít az elektromos autók (EV) gyártásához nyújtott kínai támogatások ügyében, bár a Bizottság alelnöke, Sefcovic később sietett hangsúlyozni, hogy
nagyon messze vagyunk még attól, hogy importvámokat vessünk ki a kínai járművekre, a vizsgálatainknak tisztességesnek kell lenniük, és megfelelően kell a vámszabást végrehajtani.
Ami konkrétan a napelemeket illeti, Németország vizsgálja, miképpen tudná megvédeni a gyártóit a csökkenő világpiaci árak hatásától, és a lehetőségek között szerepel az import korlátozása is.
Günter Erfurt, a gyártókat, nagybani forgalmazókat és beszereléssel foglalkozó cégeket tömörítő SolarPower Europe igazgatótanácsának képviselője azonban figyelmeztetett, hogy
nem a büntetővámok kivetése a megfelelő válasz az európai napelemipar előtt jelenleg álló kihívásokra.
Ahelyett, hogy az egész iparágat szankcionálnánk vámokkal, ösztönöznünk kell a rugalmas európai napenergia-termelésből származó rendszerek telepítését. Így a napenergia kiépítése zavartalanul folytatódhat, miközben folyamatosan növekedhet az európai gyártás
– hangsúlyozta közleményében Erfurt, aki a svájci Meyer Burger napelemgyártó cég vezérigazgatója is.
A SolarPower Europe szerint a napenergia kereskedelmi korlátozásán mindenki csak veszíthet. Brüsszelnek inkább támogatnia kellene az európai gyártókat például azáltal, hogy megkönnyítik az állami segítség nyújtását.
A szervezet a közleményében ugyan név szerint nem említette Kínát, a Bizottság szerint az öntecsek és a napelemcella alapanyaga, a kristályosítással létrehozott szilíciumtömb felszeletelésekor kapott úgynevezett ostyalap (wafer) több mint kilencven százaléka Kínából származik. Az európai gyártók amiatt panaszkodnak, hogy elárasztják az uniós piacot a gyártási költségeknél olcsóbban árult kínai napelemek, így ők is kénytelenek csökkenteni az áraikat.
Az iparág ugyanakkor attól tart, hogy egy esetleges importkorlátozás esetén ugyanaz történne, mint 2013 és 2018 között,
amikor az EU ideiglenes dömpingvámot vetett ki a kínai napelemekre, amelynek következtében ideiglenesen visszaesett a telepítés. Ugyanez történt az Egyesült Államokban is tavaly, miután több kínai eredetű alkatrész behozatalát megtiltották, korlátozva a panelek elérhetőségét. Emiatt 20,2 gigawatt új kapacitás jött létre 2022-ben, 16 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.
Tavaly viszont az EU-ban rekordmennyiségű, 40 gigawattnyi napenergia-kapacitást telepítettek, de megújuló energiával foglalkozó csoportok szerint az EU-nak további lépéseket kellene tennie a napenergia pazarlásának megállítására, mert a kontinens nem tudja kihasználni az éghajlatváltozás szerény pozitívumait. Bár Európa nemrég még az energiaválságtól szenvedett, a napenergiát a szénerőművek háttérbe szorították, miközben a szükséges infrastruktúra már készen áll a bevetésre.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.