Megpezsdült az élet a repülőtér-üzemeltető társaságok környékén, 2024-ben számos nagy volumenű adásvételre számítanak Európában az iparági szakértők. Az alaphangot a spanyol Ferrovial adta meg, amely a múlt kedden jelezte, hogy közel 3 milliárd dollárért eladja 25 százalékos részesedését a Nagy-Britannia legforgalmasabb repülőterét, a Heathrow-t üzemeltető társaságban.
Fotó: AFP
Ebből 15 százalék a párizsi székhelyű Ardian magántőke-befektetési társasághoz kerül, 10 százalékot pedig a „mindenevő” szaúdi állami befektetési alap, a PIF vesz meg, ezzel betársul a Heathrow-ban 20 százalékkal már tulajdonos katari állami vagyonalap (QIA) és a szingapúri állami vagyonalap (GIC) mellé.
A briteknél kiárusítás kezdődött
A ferihegyi repülőtér állami visszavásárlása a francia Vinci csoport bevonásával már folyamatban van, ahogy a nagy falatnak számító skóciai Edinburgh repterét is meghirdették.
Amerikai tulajdonosa, a Global Infrastructure Partners (GIP) a Reuters forrásai szerint többségi részesedésének eladásán dolgozik egy olyan konstrukció keretében, amely a repülőteret több mint 2,5 milliárd euróra értékeli. A hírek szerint
az Aberdeen, Glasgow és Southampton repülőterét üzemeltető AGS Airports is tulajdonosváltás előtt áll,
itt az ausztrál Macquarie és a spanyol Ferrovial párosa várja az érdeklődők jelentkezését. Csakúgy, mint a Heathrow-ban már jelen lévő francia Ardian, valamint a Credit Agricole Assurance, melyek a többi között a trieszti és a milánói repülőtereket (Linate és Malpensa) üzemeltető 2i Aeroporti társaságban lévő 49 százalékos részesedésüket akarják összehangoltan eladni.
Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP
Új tulajdonost keres a szicíliai Catania repülőterét üzemeltető SAC is – közölte a Reutersszel Nico Torrisi, a cég vezérigazgatója. A Londontól keletre eső, s főként a regionális járatok kiszolgálásában aktív Southend repülőtér tulajdonosa, a brit Esken is elindította a nyáron a komplexum eladására irányuló folyamatot.
Nagy volumenű újabb ügyletek nyélbe ütése az évből hátralévő pár hétben már nem várható (hacsak Ferihegyen nem gyorsulnak fel az események), így a tranzakciók már a jövő évi statisztikában jelennek majd meg.
Dilemmában a befektetők
Az idei mozgás a repülőterek adásvételében meglehetősen lanyha volt, és nem csak Európában. A Dealogic globális adatai szerint 5,9 milliárd dollár értékben történt tulajdonosváltás, ennek a felét egymaga a Heathrow-ügylet tette ki.
A visszafogott érdeklődést iparági szakértők a finanszírozás megnehezülésével, az olcsó pénz korának végével magyarázzák, másfelől a környezetvédelmi szabályozás szigorodása is bizonytalanságot keltett a szükséges beruházások megtérülését illetően.
Több repülőtér-üzemeltető ezzel már nem szívesen bíbelődik, noha a másik oldalon az utasforgalom dinamikus növekedése pluszbevételeket generálna, ami viszont befektetői szemszögből felértékeli a repülőtereket.
A befektetői érdeklődés elsősorban az európai regionális repülőterek irányában erős, mivel ezek viszonylag olcsóbbak és könnyebben finanszírozhatók, mint a hatalmas csomópontok.
A pandémia rávilágított a kockázatokra is
Maga a repülőtéri infrastruktúrába történő befektetés hozama nem kiemelkedő, a stabilan jövedelmező eszközosztályba szokták ezeket sorolni. Ezt figyelembe véve nem meglepő a pénzügyi befektetők kiszállása egy már kevesebb hasznot hozó invesztícióból, s szakértők szerint több esetben is ez indokolja az exitet: magyarán más területen sokkal jobb megtérülést lehet elérni – igaz, magasabb kockázat mellett.
Agata Lyznik, a Nemzetközi Repülőterek Tanácsának (ACI) szóvivője szerint
van még félsz és távolságtartás is a befektetőkben, a pandémia ugyanis megmutatta, milyen súlyos mértékben kitett az ágazat az előre nem látható kockázati tényezőknek.
A koronavírus azóta megszelídült, a légitársaságok és a légi közlekedést kiszolgáló földi infrastruktúra az utóbbi lassan két évben már azon stresszel, miként tudná kielégíteni az utasigényeket. Az utazási láz a jegyárak emelése dacára sem csillapodik, az ACI becslései szerint jövőre már a pandémia előtti, 2019-es év 9,2 milliárd fős globális utasforgalmát is meg fogják haladni durván 200 millióval.
Jövőre visszaköszön a 2019-es forgalom
Az ACI hétfőn kiadott európai forgalmi statisztikája szerint októberben 11,7 százalékkal több utas fordult meg az európai repülőtereken, ez már csupán 1,7 százalékkal marad el a 2019-es év októberi adatától, jól jelezve a felzárkózás dinamikáját.
Az utazási hajlandóságot az átlagosan 36,3 százalékkal emelkedő jegyárak és a Hamász–Izrael konfliktus sem tudta érdemben befolyásolni. A szervezet konkrét utasszámot nem említ a jelentésében, csak a százalékos eltéréseket összegzi.
Fotó: Móricz Sabján Simon / Világgazdaság
Olivier Jankovec, az ACI Europe főigazgatója elmondta, hogy az egyes repülőterek között hatalmas a szórás, a felkapott üdülőhelyekre indított charterjáratok már jóval több utast hoznak-visznek, mint a pandémiát megelőzően. A tavaly októberihez képest Trapani utasforgalma 259, Perugiáé 170, Kutaiszié 83, Burgaszé 73, Funchalé 52, Zákinthoszé 50, Menorcáé pedig 40 százalékkal nőtt.
Az élen a helyzet változatlan
A teljes felépüléshez a kiemelt s kiemelkedő forgalmat lebonyolító európai repülőterek járnak a legközelebb, elmaradásuk 2019-hez képest csak 1,3 százalékos, míg a többi, alacsonyabbra rangsorolt reptérnél átlagosan 3,8 százalékos a mínusz.
A legnagyobb forgalmú repülőterek között nem volt változás, az élen London-Heathrow áll 18,1 százalékos éves növekménnyel, a sorban Isztambul (11,2 százalék), Párizs-Charles de Gaulle (10,5 százalék), Amszterdam-Schiphol (18,5) és Frankfurt (14,9 százalék) követi.
