Csúcsforgalom a repülőtereken: visszatértek az utasok – és a befektetők
Megpezsdült az élet a repülőtér-üzemeltető társaságok környékén, 2024-ben számos nagy volumenű adásvételre számítanak Európában az iparági szakértők. Az alaphangot a spanyol Ferrovial adta meg, amely a múlt kedden jelezte, hogy közel 3 milliárd dollárért eladja 25 százalékos részesedését a Nagy-Britannia legforgalmasabb repülőterét, a Heathrow-t üzemeltető társaságban.
Fotó: AFP
Ebből 15 százalék a párizsi székhelyű Ardian magántőke-befektetési társasághoz kerül, 10 százalékot pedig a „mindenevő” szaúdi állami befektetési alap, a PIF vesz meg, ezzel betársul a Heathrow-ban 20 százalékkal már tulajdonos katari állami vagyonalap (QIA) és a szingapúri állami vagyonalap (GIC) mellé.
A briteknél kiárusítás kezdődött
A ferihegyi repülőtér állami visszavásárlása a francia Vinci csoport bevonásával már folyamatban van, ahogy a nagy falatnak számító skóciai Edinburgh repterét is meghirdették.
Amerikai tulajdonosa, a Global Infrastructure Partners (GIP) a Reuters forrásai szerint többségi részesedésének eladásán dolgozik egy olyan konstrukció keretében, amely a repülőteret több mint 2,5 milliárd euróra értékeli. A hírek szerint
az Aberdeen, Glasgow és Southampton repülőterét üzemeltető AGS Airports is tulajdonosváltás előtt áll,
itt az ausztrál Macquarie és a spanyol Ferrovial párosa várja az érdeklődők jelentkezését. Csakúgy, mint a Heathrow-ban már jelen lévő francia Ardian, valamint a Credit Agricole Assurance, melyek a többi között a trieszti és a milánói repülőtereket (Linate és Malpensa) üzemeltető 2i Aeroporti társaságban lévő 49 százalékos részesedésüket akarják összehangoltan eladni.
Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP
Új tulajdonost keres a szicíliai Catania repülőterét üzemeltető SAC is – közölte a Reutersszel Nico Torrisi, a cég vezérigazgatója. A Londontól keletre eső, s főként a regionális járatok kiszolgálásában aktív Southend repülőtér tulajdonosa, a brit Esken is elindította a nyáron a komplexum eladására irányuló folyamatot.
Nagy volumenű újabb ügyletek nyélbe ütése az évből hátralévő pár hétben már nem várható (hacsak Ferihegyen nem gyorsulnak fel az események), így a tranzakciók már a jövő évi statisztikában jelennek majd meg.
Dilemmában a befektetők
Az idei mozgás a repülőterek adásvételében meglehetősen lanyha volt, és nem csak Európában. A Dealogic globális adatai szerint 5,9 milliárd dollár értékben történt tulajdonosváltás, ennek a felét egymaga a Heathrow-ügylet tette ki.
A visszafogott érdeklődést iparági szakértők a finanszírozás megnehezülésével, az olcsó pénz korának végével magyarázzák, másfelől a környezetvédelmi szabályozás szigorodása is bizonytalanságot keltett a szükséges beruházások megtérülését illetően.
Több repülőtér-üzemeltető ezzel már nem szívesen bíbelődik, noha a másik oldalon az utasforgalom dinamikus növekedése pluszbevételeket generálna, ami viszont befektetői szemszögből felértékeli a repülőtereket.
A befektetői érdeklődés elsősorban az európai regionális repülőterek irányában erős, mivel ezek viszonylag olcsóbbak és könnyebben finanszírozhatók, mint a hatalmas csomópontok.
A pandémia rávilágított a kockázatokra is
Maga a repülőtéri infrastruktúrába történő befektetés hozama nem kiemelkedő, a stabilan jövedelmező eszközosztályba szokták ezeket sorolni. Ezt figyelembe véve nem meglepő a pénzügyi befektetők kiszállása egy már kevesebb hasznot hozó invesztícióból, s szakértők szerint több esetben is ez indokolja az exitet: magyarán más területen sokkal jobb megtérülést lehet elérni – igaz, magasabb kockázat mellett.
Agata Lyznik, a Nemzetközi Repülőterek Tanácsának (ACI) szóvivője szerint
van még félsz és távolságtartás is a befektetőkben, a pandémia ugyanis megmutatta, milyen súlyos mértékben kitett az ágazat az előre nem látható kockázati tényezőknek.
A koronavírus azóta megszelídült, a légitársaságok és a légi közlekedést kiszolgáló földi infrastruktúra az utóbbi lassan két évben már azon stresszel, miként tudná kielégíteni az utasigényeket. Az utazási láz a jegyárak emelése dacára sem csillapodik, az ACI becslései szerint jövőre már a pandémia előtti, 2019-es év 9,2 milliárd fős globális utasforgalmát is meg fogják haladni durván 200 millióval.
Jövőre visszaköszön a 2019-es forgalom
Az ACI hétfőn kiadott európai forgalmi statisztikája szerint októberben 11,7 százalékkal több utas fordult meg az európai repülőtereken, ez már csupán 1,7 százalékkal marad el a 2019-es év októberi adatától, jól jelezve a felzárkózás dinamikáját.
Az utazási hajlandóságot az átlagosan 36,3 százalékkal emelkedő jegyárak és a Hamász–Izrael konfliktus sem tudta érdemben befolyásolni. A szervezet konkrét utasszámot nem említ a jelentésében, csak a százalékos eltéréseket összegzi.
Fotó: Móricz Sabján Simon / Világgazdaság
Olivier Jankovec, az ACI Europe főigazgatója elmondta, hogy az egyes repülőterek között hatalmas a szórás, a felkapott üdülőhelyekre indított charterjáratok már jóval több utast hoznak-visznek, mint a pandémiát megelőzően. A tavaly októberihez képest Trapani utasforgalma 259, Perugiáé 170, Kutaiszié 83, Burgaszé 73, Funchalé 52, Zákinthoszé 50, Menorcáé pedig 40 százalékkal nőtt.
Az élen a helyzet változatlan
A teljes felépüléshez a kiemelt s kiemelkedő forgalmat lebonyolító európai repülőterek járnak a legközelebb, elmaradásuk 2019-hez képest csak 1,3 százalékos, míg a többi, alacsonyabbra rangsorolt reptérnél átlagosan 3,8 százalékos a mínusz.
A legnagyobb forgalmú repülőterek között nem volt változás, az élen London-Heathrow áll 18,1 százalékos éves növekménnyel, a sorban Isztambul (11,2 százalék), Párizs-Charles de Gaulle (10,5 százalék), Amszterdam-Schiphol (18,5) és Frankfurt (14,9 százalék) követi.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.