Egészséges étkezés: túl drága lesz betartani az újévi fogadalmat
A mezőgazdaság problémái, a feldolgozóipar költségcsökkentése és a fogyasztók elszegényedése miatt az egészséges étkezés, vagy legalábbis a kiegyensúlyozottabb diéta még a fejlett országokban is egyre drágábbá válik – írta szerdán a CNBC.
Fotó: Shutterstock
Közeledik a szilveszter, amikor megtesszük újévi fogadalmainkat, a legtöbb ember pedig általában megfogadja, hogy jövőre egészségesebben fog élni: leteszi a cigarettát, többet sportol, vagy belekezd egy diétába – 2024-ben azonban ez már nemcsak az akaraterőnkön fog múlni, hanem a pénztárcánkon is.
A Food Foundation jelentése szerint ugyanis az egészséges élelmiszerek átlagosan kétszer olyan drágák, mint feldolgozott, adalékanyagokkal teletömött társaik.
Bár a húskészítmények esetében a magas infláció régóta fejfájást okoz a vásárlóknak, a fejlett országokban a zöldségek és a gyümölcsök területén is hatalmas a probléma. A Nyugat egyre inkább függ az importtól, ez pedig bonyolult és érzékeny ellátási láncokat eredményezett, amelyeket a közelmúlt geopolitikai feszültségei könnyen megszakítottak.
A brit Warwicki Egyetem tanulmánya szerint az ellátási láncban felmerülő pluszköltségek miatt az európai fogyasztóknak 10 év alatt 40 százalékkal kell többet fizetniük a gyümölcsökért és zöldségekért.
A friss termékeknél a hirtelen felmerülő költségek miatt elszálltak az árak, ez pedig a fogyasztókat a feldolgozott, tartós és egészségtelen élelmiszerek irányába tereli, amelyek az egyszerű előállítás és a könnyű szállítás miatt sokkal olcsóbbak
– figyelmeztetett Thijs Van Rens, a tanulmány egyik szerzője. Hozzátette, hogy a lakosság elszegényedése miatt a brit családok által vásárolt zöldségek mennyisége 50 éve nem látott alacsony szintre csökkent.
Fotó: Shutterstock
Miért drágul az egészséges étkezés?
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerint a világ legtöbb országában, de különösen Európában és az Egyesült Államokban rohamosan csökken a mezőgazdasági munkaerő. A földművelés ugyanis egyre kevésbé kívánatos karrierút a hosszú munkaidő, a vidéki elhelyezkedés, a fizikai megterhelés és az alacsony fizetések miatt.
Mivel a hazai munkaerő szűkül és elöregszik, a fejlett nemzetek hagyományosan külföldi idénymunkásokra támaszkodnak – a dolgozók hiánya egyre nagyobb kockázat az élelmiszer-ellátási láncban.
Az Egyesült Királyság Nemzeti Gazdaszövetségének felmérése szerint például 2022-ben 38 ezer idénymunkásvízumot adtak ki, miközben a szektornak kétszer ennyi emberre lett volna szüksége. Emiatt pedig 25 millió euró értékű gyümölcs és zöldség veszett kárba.
A nyugati kormányok abban bíznak, hogy az automatizálás megoldhatja ezt a problémát, ám a technológiák jelentős fejlesztést és befektetést igényelnek, amelyet a gazdák gyakran még állami támogatással sem tudnak megengedni maguknak.
Visszahízta a leadott kilókat? Ne keseredjen el, nem volt hiába a fogyókúraA fogyókúrázók egészsége még akkor is jobban alakult hosszú távon, ha alig pár kilót adtak le, és még azok is gyorsan visszaszöktek. Jó hír, hogy a gyors hízás és fogyás, majd ezek egymásutánja nem befolyásolja a jövőbeni fogyást. |
A gyümölcs- és zöldségellátást klímaváltozás is fenyegeti: Kína, India, Brazília, Törökország és Mexikó a világ legnagyobb mezőgazdasági exportőrei közé tartozik, és az elmúlt öt évben mindegyiket természeti katasztrófák sújtották.
A rekordmagas hőmérsékletek, az árvizek, a viharok és a fagy mind a termést károsítják, valamint gyakran a termények szállítását is megnehezítik. Emiatt csökken a kínálat, ami tetemes áremelkedéshez vezet az ellátott országokban.
A Világbank szerint ezen tényezők hatására 2023-ban 3,14 milliárd ember – a világ népességének mintegy 43 százaléka – nem engedheti meg magának az egészséges táplálkozást.
A kiegyensúlyozott diéták megfizethetetlenné válása miatt az elhízás már most is egy globális probléma, ám a jövőben az érintettek száma csak tovább fog nőni. A Túlsúlyosság Elleni Világszövetség előrejelzése szerint beavatkozás nélkül a következő évtizedben a világ népességének nagyjából 51 százaléka lehet elhízott – ennek a gazdasági hatása pedig 2035-re 4,3 ezermilliárd dollárra tehető, többek között az egészségügyön keresztül.
Van Rens szerint a lakosság egészséges táplálkozási szokásokra való nevelése vagy az élelmiszertermékek címkézése csak a „jómódú fogyasztók” esetében működne, akik már rendelkeznek bizonyos szintű tudatossággal az étrendjük egészségi és környezeti hatásait illetően.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.