Uniós vagyonadó, a „kapitalizmus vége” az Egyesült Államokban és súlyos egészségügyi válság az elhízás elleni szerek elterjedése következtében – csak néhány a dán Saxo Bank „égbekiáltó jóslatai” közül a 2024-es évre.
A pénzintézet minden évben kiadja vad előrejelzéseit, amelyekről maga is elismeri, hogy valószínűleg nem következnek be – bár néhány közülük valóban valóra vált, vagy legalábbis közel járt hozzá. Az idei jóslatok többségére azonban ez nem igaz, például nem volt olyan ország, amelyik betiltotta a húst, és az Egyesült Királyság sem lépett vissza az Európai Unióba.
Ez azonban nem akadályozta meg a befektetési bankot, hogy megjósolja, mi lesz 2024-ben, a világ „fordulóponthoz érkezett, és az elmúlt évtized megszokott útja a végéhez közeledik”.
Az előrejelzések középpontjában „valószínűtlen, de alulértékelt” események sorozata áll, amelyek, ha bekövetkeznek, „sokkhullámokat vetnének a pénzügyi piacokon”. Az előrejelzések azonban nem reprezentálják a bank hivatalos nézeteit.
Az egész a gondolkodási folyamatok provokálásáról szól, és az elmúlt 21 év során azt tapasztaltam, hogy az igazgatóságok szeretik a vad jóslatainkat, amikor terveznek, a központi bankok szeretik a kockázatcsökkentés miatt, és azt hiszem, az ügyfeleink is szeretik, mert lebilincselő – olyan, mint egy jó beszélgetés a vacsoraasztal mellett, amikor az emberek véleménye egymásnak feszül
– nyilatkozta Steen Jakobsen, a Saxo Bank befektetési igazgatója a CNBC-nek.
Az Európai Uniónak több pénzre van szüksége egy sor hosszú távú politikai cél – többek között az éghajlatváltozás mérséklése, az egészségügy, az oktatás és az ukrajnai háború – finanszírozásához. Peter Garnry, a Saxo Bank részvénystratégiai vezetője szerint ezért a blokk vezetői 2 százalékos vagyonadót vezethetnek be.
Ez a megoldás akkor válna valószínűbbé, ha a lakosság „rájönne, hogy a milliárdosok valójában milyen kevés adót fizetnek” – lamentált. Emlékeztetett az adóelkerülésről szóló globális jelentésre, amely szerint az Egyesült Államokhoz képest hatalmas jóléti rendszere ellenére az EU-ban 499 milliárdos van, akik a vagyonuk százalékában kifejezve a legalacsonyabb személyi jövedelemadót fizetik az észak-amerikai és kelet-ázsiai milliárdosokhoz képest.
„A franciaországi milliárdosok adózás előtti jövedelemaránya megegyezik az amerikai milliárdosokéval, annak ellenére, hogy a teljes lakosság átlagosan 46–50 százalék közötti adót fizet, ami sérti a kölcsönösség alapelvét. Hollandiában még jobb milliárdosnak lenni, mivel az átlagos adókulcs alacsonyabb, mint amit az amerikai milliárdosok fizetnek” – jegyezte meg.
Az uniós milliárdosokra kivetett kétszázalékos vagyonadó 42 milliárd euró bevételt termelne,
és ez az összeg elérné a 100-150 milliárdot, ha a milliomosokra is vonatkozna. (Egy euró 380,7 forint.)
Az EU-nak ez a lépése sokkolná az európai luxusipart. „A közelmúltban készült tanulmányok szoros összefüggést mutattak ki a luxuscikkek vásárlása, valamint a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek szintje között” – hangsúlyozta Garnry. „Az új vagyonadó azonnal csökkentené a luxuscikkek iránti jövőbeli keresletre vonatkozó piaci várakozásokat, és a befektetők dobnák az európai gyártók részvényeit” – tette hozzá.
Ez azt eredményezné, hogy Európa második legnagyobb piaci tőkeértékű vállalata, a francia LVMH luxusipari óriáscég részvényeinek értéke 40 százalékkal zuhanna, és megéreznék a negatív hatást a luxusautó-gyártók, így a Porsche és a Ferrari is.
2023 egyik globális sikertörténete a súlycsökkentő szerek megjelenése, a Wegovy népszerűsége nemcsak magát a céget röpítette a világ legértékesebb vállalatainak a sorába, de tartósan fellendíti a nem egészen hatmilliós lakossággal rendelkező, már eddig is rendkívül fejlett Dánia gazdaságát is.
A Saxo stratégái szerint azonban ez azzal a kockázattal jár, hogy a lakosság túlságosan ezekre a szerekre támaszkodik, kevesebbet mozog és több egészségtelen gyorsételt fogyaszt.
Mivel az európai kormányok és az amerikai egészségbiztosítók egyre inkább potenciális költségcsökkentő faktorként tekintenek ezekre a szerekre, az egekbe szökik a kereslet, messze meghaladja a kínálatot, így gyógyszer nélkül maradhatnak a kúrát elkezdők, akik a rossz irányba változtattak a szokásaikon.
„Az elhízottak aránya globálisan a jelenlegi 39 százalékról 45 százalékra ugrik 2024-ben, ami egy sor mellékhatással jár, például a cukorbetegség gyakoribbá válásával, akár a szívbetegségek számának jelentős növekedésével, az izomerő gyengülése miatt bekövetkező sérülésekkel, és általában az immunrendszer gyengülésével. A több betegség és a betegállományban költött napok számának növekedése világszerte csökkenti a termelékenységet” – jósolják a Saxo stratégái.
Althea Spinozzi, a Saxo vezető fix jövedelmű stratégája eljátszott a gondolattal, hogy az egyre bizonytalanabb geopolitikai helyzet miatt az amerikai kormány kénytelen lehet tovább növelni a védelmi kiadásokat, miközben a Federal Reserve-nek még mindig szigorítania kell a monetáris politikát az infláció második hulláma közepette.
A társadalmi zavargások elkerülése érdekében a washingtoni kongresszus
kénytelen lehet növelni a költségvetési kiadásokat, ami a hiányt a GDP 10 százaléka fölé repíti, és azt jelenti, hogy a kormánynak sürgősen ösztönöznie kell az amerikai állampapírok iránti keresletet.
„A figyelem a részvénypiacra irányul, ahol a »csodálatos hetesből« mostanra tizenkettő lett az elmaradt visszaesésnek, a hitelezőknek és az ingatlantulajdonosoknak nyújtott kormányzati támogatásnak köszönhetően” – írta Spinozzi. A „csodálatos hetes” csoportba jelenleg az Apple, az Amazon, az Alphabet, a Meta, a Microsoft, az Nvidia és a Tesla tartozik.
„Csatlakozik a klubhoz az Eli Lilly, a Novo Nordisk, a JPMorgan Chase, az LVMH és az ASML is. Ahogy a »tizenkét titán« néhány hónap alatt megsokszorozza az értékét, úgy nő az egyenlőtlenség a befektetők és a nem befektetők között” – tette hozzá.
A kormány megérti, hogy a politikai stabilitás attól függ, hogy képes-e továbbra is az államkincstár kibocsátása révén finanszírozni a hatalmas hiányt, és ezáltal csökkenteni a kamatlábakat, ezért növelnie kell a hazai kötvények vonzerejét a részvényekkel szemben.
A Fehér Ház erőteljes nyomására a kongresszus adómentessé teszi az amerikai állampapírokból származó tőkenyereséget és kamatjövedelmet. Azzal, hogy az államadósság a hazai befektetők kezébe kerül, a finanszírozási költségek kevésbé volatilissá válnak
– spekulált Spinozzi.
„Ez a drámai lépés a kapitalizmus végét jelzi, mivel a pénz a magánvállalatoktól a lakossághoz kerül, és drágábbá válik a kockázatosabb eszközök tartása. Ellentmondásos módon a »tizenkét titán« megszilárdítja piaci dominanciáját, mivel profitálnak a hosszú távú alacsonyabb finanszírozási költségekből, miközben a részvénypiac többi része összeomlik.”
A Saxo Bank további vad dolgokat is jósol 2024-re: az olaj elérheti a 150 dollárt hordónként (ami annyira nem valóságtól elrugaszkodott előrejelzés), és Szaúd-Arábia ezt követően megvásárolja az európai labdarúgó-Bajnokok Ligáját, hogy globálisan is terjeszthesse; egy generatív MI deepfake nemzetbiztonsági válságot idéz elő; Robert F. Kennedy Jr. megnyeri az amerikai elnökválasztást ; Japán kénytelen lesz feladni hozamgörbe-szabályozó politikáját; és a deficites országok koalíciója „Római Klubot” hoz létre a globális kereskedelem dinamikájának átalakítására.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.