Évente akár tízezer ember is meghalhat az Egyesült Királyságban a hőhullámok következtében, ha nem tesznek többet ennek megakadályozására. A gazdasági károk pedig elérhetik a 60 milliárd fontot évente. (Egy font 452,2 forint.)
A figyelmeztetést a londoni alsóház környezetvédelmi bizottsága adta ki, a testület konzervatív elnöke, Philip Dunne pedig sürgette a kormányt, hogy lépjen, mert „rengeteg munkát kell elvégezni”.
A hírrel kapcsolatban a Sky News hírtelevízió emlékeztetett, hogy az Egyesült Királyság Egészségbiztonsági Ügynöksége (UK Health Security Agency) 2022 júliusában adott ki először 4-es szintű figyelmeztetést hőhullám miatt, amikor első ízben érte el a a szigetországban a hőmérséklet a 40 C-fokot. 2023 pedig globálisan messze a legmelegebb év volt.
„A veszély jelen van, és egyre gyorsabban közeleg. Azonnali tervre van szükségünk. Minél tovább húzzuk az időt, annál nagyobb veszélyben leszünk” – hangsúlyozta a képviselő a hírtelevíziónak.
A nemzeti statisztikai hivatal (ONS) becslései szerint 2022-ben 4500 halál volt köthető a hőséghez. A parlamenti bizottság jelentése szerint azonban közbelépés nélkül ez a szám 2050-re elérheti az évi tízezret.
Az extrém hőség ugyanis növeli a vérnyomást, felgyorsítja a szívverést, fokozza a kiszáradás és hőguta okozta betegség vagy halál kockázatát. Különösen nagy veszélyben vannak a tartós betegséggel küzdő 65 év felettiek.
A tartós hőség azonban nem csupán a fizikai egészségre káros, hatással van a mentális egészségre is. A bizottság elé tárt bizonyítékok szerint az országban
kétszeresére nő az öngyilkossági kockázat, ha a hőmérséklet 32 C-fok 22 helyett.
A veszély hangsúlyozása érdekében a bizottság azt javasolja, hogy a meteorológiai szolgálat a hőhullámoknak is ugyanúgy adjon nevet, mint a pusztító viharoknak, mert így az emberek is jobban megértik a kockázatokat, és felkészülnek rájuk.
Klímaszakértők is egyetértenek abban, hogy sürgősen változtatni kell a lakosság hozzáállásán. „A britek nyilvánvalóan még mindig úgy gondolják, hogy egy hideg éghajlatú országban élnek, ahol örülni kell a hőségnek, amikor ki lehet menni a strandra és fagylaltot enni, de a valóság az, hogy egy extrém időjárási jelenség ezrek halálát okozhatja” – hangsúlyozta Bob Ward, a London School of Economics klímaváltozással és környezettel foglalkozó kutatóintézetének politikai igazgatója.
A jelentés emellett azt is javasolja, hogy telepítsenek több parkot és „zöldinfrastruktúrát”, ami
elsősorban az olyan nagyvárosi környezetben fontos, mint London, ahol nyolc fokkal is magasabb lehet a hőmérséklet, mint vidéken.
A bizottság emellett nemzeti stratégiát szorgalmaz az otthonok és irodák passzív hűtési rendszerekkel, például külső redőnyökkel történő utólagos felszerelésére, hogy ezzel életeket mentsenek és növeljék a termelékenységet.
„A hőséggel kapcsolatos problémáink elsősorban azért vannak, mert az otthonok és irodák nem megfelelően vannak kialakítva a hőség kezelésére. A legtöbb ember, aki hőhullámok idején meghal, túlfűtött otthonokban veszíti életét. Túlmelegedett irodákban dolgozik a legtöbb ember, aki a hőségben kevésbé produktív” – emlékeztetett Ward.
A kormány egyik szóvivője válaszképpen emlékeztetett, hogy
a kabinet ötéves tervet dolgozott ki, hogy reagáljon a változó éghajlat hatásaira, erősítse a nemzeti ellenálló képességet, előmozdítsa a zöldebb gazdaságot és védje az élelmiszer-termelést.
„Mi vagyunk az első a nagy gazdaságok közül, amelyik a felére csökkentette a kibocsátását, és már tettünk lépéseket az éghajlatváltozás kockázatainak kezelésére. Angliában az otthonok közel fele rendelkezik C energiahatékonysági tanúsítvánnyal, míg 2010-ben ez az arány mindössze 14 százalék volt, és milliárdokat fektetünk be annak érdekében, hogy az otthonok és az épületek még energia-hatékonyabbak legyenek” – kommentálta a jelentést.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.