Zelenszkij rátenné a kezét a menekülteknek adott segélyekre is

Volodimir Zeleszkij ukrán elnök szeretné elérni, hogy Kijev gazdálkodhasson azzal a pénzösszeggel, amelyet a külföldi kormányok a náluk menedéket kért ukránokra fordítanak. Így ugyanis szerinte el lehetne kerülni, hogy egyesek otthonról és külföldről is kapjanak támogatást.

Csak Németországba 1,1 millió ukrán menekült érkezett. „Köszönjük, hogy támogatják az állampolgárainkat, de néha ezek az emberek önöktől és tőlünk is kapnak támogatást” – nyilatkozta az ARD német televíziócsatornának, amellett érvelve, hogy jobb lenne, ha Ukrajna ellenőrizné a kifizetéseket.

Kettős segélyezés?

„Sokkal jobb lenne, ha Németország azzal támogatná az ukránokat, hogy az ukrán költségvetésbe utalja át ezt a pénzt”, fogalmazott, így azt Kijev oszthatná el „attól függően, hol tartózkodik az érintett személy”. Hangsúlyozta azt is, hogy

amelyre a háború sújtotta gazdaságnak szüksége van.

A Deutsche Welle emlékeztetett, hogy a 2024-es német költségvetésben hatmilliárd eurót különítettek el azoknak az ukrán menekülteknek, akik dolgozhatnak az országban. (Egy euró 388,9 forint.) Havonta 563 euró juttatást kap mindenki, aki regisztrál egy munkaügyi központban; ezt eddig 700 ezren tették meg. A többiek többnyire gyerekek vagy nyugdíjas korúak, akik más forrásból kapnak támogatást.

Hivatalos adatok szerint a Németországban tartózkodó ukrán menekültek mintegy húsz százaléka dolgozik, a többiek segélyből élnek. A menekültek nyolcvan százaléka nem központokban, hanem lakásban lakik. Csak a segély és a lakbér költségei személyenként és havonta 750-850 eurót tesznek ki. Ehhez jönnek még a nyugdíjasok és a gyermekek után járó juttatások, valamint az egészségbiztosítás és a beilleszkedési tanfolyamok költségei.

Ellentmond a német törvényeknek

Margret Böwe, a VdK (Sozialverband Deutschland) társadalmi szervezet előadója szerint a német törvények nem teszik lehetővé Zelenszkij javaslatának teljesítését. „Még a külföldön élő németek sem kapják ezeket a támogatásokat” – mondta a portálnak.

Zelenszkij felvetése ellentétes a németországi szociális juttatási rendszerrel, ami azon alapul, hogy biztosítsa az érintetteknek azt, amire a létminimumhoz szükségük van, például a gyermekeik gondozására és oktatására vagy a bútorok megvásárlására.

Böwe vitatja azt az állítást is, hogy egyesek Ukrajnából és Németországból is kapnak segélyt. 

– hangsúlyozta.

Hozzátette, hogy ha az emberek nem kapnak eleget Ukrajnától ahhoz, hogy fenntartsák a létminimumot, akkor Németország pótolja a hiányt.

Sokallják a németek az Ukrajnának nyújtott segítséget

A szövetségi munkaügyi hivatal sem tud róla, hogy ukránok szisztematikusan csalnának a segélyekkel.

Németország rengeteg pénzt költ Ukrajnára, a háború kezdetétől december közepéig 27,8 milliárd eurót fordított Kijev támogatására, ebből 2,4 milliárd euró humanitárius segítség, 17 milliárd katonai és 8,9 milliárd a menekültek ellátása. Németország emellett az Európai Unió tagállamként kiveszi a részét az ukrán költségvetésbe való uniós befizetéseiből is. Kijev a nyugati országok pénzügyi segítségéből fedezi a szociális kiadásainak 80 százalékát.

Változik azonban a németek hozzáállása Ukrajnához. Egy év elején publikált felmérés eredménye szerint a megkérdezettek 41 százaléka úgy véli, hogy Berlin túl sok segítséget nyújt Kijevnek – ez majdnem kétszer akkora arány, mint 2022 áprilisában volt. Egy tavaly nyári felmérésből pedig az is kiderült, hogy az ukrán menekültek 44 százaléka a háború kimenetelétől függetlenül Németországban akar maradni.

A németek csaknem kétharmada (65 százalék) nem tartja helyesnek a kormánykoalíció menekültpolitikáját, közel fele (48 százalék) szerint a bevándorlás a bűnözés erős növekedéséhez vezet.