Aranyvízum – megkopott a csillogás

A lakhatási válság megoldására irányuló egyre növekvő nyomásnak engedve Spanyolország közölte, hogy visszavonja „aranyvízumát”. Tette mindezt hasonlóan számos más európai országhoz. Az aranyvízum egy olyan program volt, amely a gazdag külföldiek számára kínált ingatlanvásárlási lehetőségeket az országban. A drága ingatlanok azonban a helyi állampolgárok lakhatási esélyeit jelentősen csökkentetették, felhúzták a többi ingatlan árát is. 

Spanyolország mellett Portugália, Görögország és Írország is a 2012-es európai adósságválság kárvallottjai közé tartozott, égető szükségük volt pénzre, befektetésekre, így a külföldi ingatlanbefektetők bevonzása kézenfekvő ötletnek tűnt. 

Az ingatlanpiac felélénkítésének és a költségvetési hiány pótlására született meg az aranyvízum ötlete, amelynek jelentős gazdasági sikere volt. 

Emellett a vízum megkönnyíti a nem európai állampolgárok számára az országban való, akár 5 éves folyamatos tartózkodási jogosultságot, számos alkalommal anélkül, hogy az országban életvitelszerűen kellene élniük. Oroszországból, Kínából, a Közel-Keletről, Nagy-Britanniából és az Egyesült Államokból is nagy számmal érkeztek befektetők.  

Az aranyvízum vége

A magas árak azonban kiszorították a helyi lakosság nagy részét az ingatlanpiacról. Ezt a helyzetet orvosolva több európai ország, köztük a spanyol kormány is úgy döntött, beszünteti a vízumprogramot, amivel igyekeznek felszámolni a lakáspiacot ért károkat. A befektetésekből több mint 5,8 milliárd eurós bevételre szert tevő Portugália is a spekulatív ingatlanvásárlás csökkentése mellé állt, és új szabályokkal a megfizethető lakhatást támogatja, a bérleti díjak korlátozásával, valamint kereskedelmi ingatlanok lakóingatlanná történő átalakításával.  

Írország már tavaly leállította a vízumprogramot. Görögország azonban továbbra is él az aranyvízum adta lehetőséggel, és 500 ezer euróról (197 millió forint) ), 800 ezer (315 millió forint) euróra emeli a befektetési összeg küszöbét Athén környékén és a legnépszerűbb szigeteken, mint Santorini vagy Mykonos. 

amelyet mindössze két év alatt, 2021 és 2023 között sikerült elérnie. 

Az európai adósságválság által sújtott országokban az ingatlantulajdonosok a nagyobb bevétel reményében a külföldieket részesítették előnyben, ha ingatlanvásárlásról vagy -kiadásról volt szó, a helyi lakosokkal szemben, hiszen sokkal többet kereshettek gazdag külföldieken, és a vízumprogram csak fokozta a feszültséget. A rövid távú ingatlan-bérbeadás megfizethetetlenné tette a lakás bérleti díjait a városközpontokban, továbbá a vízumprogram keretében vásárolt ingatlanokat a befektetők nyaralókká alakították, amely tovább szűkítette a megfizethető lakások számát – mondta el Laura McDowell, egy athéni székhelyű ingatlaniroda munkatársa.  McDowell azt is hozzátette, hogy a kínai befektetőket vonzotta a leginkább az aranyvízum kínálta lehetőség, akik készpénzzel érkeztek az országba, és ők vásároltak, és újítottak fel a legtöbb épületet. Spanyolországban is a kínai és az orosz befektetők tették ki a vízumkérők nagyjából felét.  

Egyensúly

Azonban a vízumprogramot kínáló országokban a gazdasági előnyök és a potenciális kockázatokkal szembeni védelem között meg kell találni az egyensúlyt. A spanyol kormány 40 ezer szociális lakás építését tervezi korlátozott erőforrásokkal rendelkező emberek számára a megfizethető szállás helyreállítását célzó átfogó terv részeként.  

A pénzügyi válság csillapodásával párhuzamosan azonban a bérek nem tudtak lépést tartani az ingatlanpiac növekedésével. A lakosság havi keresete és a bérleti díjak közötti szakadékot az elmúlt években tapasztalt rekordszintre emelkedő infláció tovább növelte. A legtöbbek számára így a lakásvásárlás továbbra is csak álom marad – áll a New York Times összeállításában.