Irán: hatéves csúcson az olajexport – betarthatatlan szankciókra készül a Nyugat
Irán olajexportja hat éve nem látott magasságba emelkedett, évi 35 milliárd dollár bevétele származik ebből. A nyugati országok az Izrael elleni támadásra válaszul a szankciók szigorításáról tárgyalnak.
Teherán az év első három hónapjában átlagosan napi 1,56 millió hordót értékesített, szinte az egész mennyiséget Kína vette meg. Az iráni export ezzel a legmagasabb szinten áll, 2018 harmadik negyedéve óta – derül ki a Vortexa adatszolgáltató cég adataiból.
Irán sikere a nyersolaj exportjában kiemeli azokat a nehézségeket, amelyekkel Amerika és az EU szembesül, amikor az Izrael elleni rakéta- és dróntámadást követően megpróbálják növelni a Teheránra gyakorolt nyomást.
Az irániak elsajátították a szankciók kijátszásának művészetét
– mondta Fernando Ferreira, az amerikai Rapidan Energy Group geopolitikai kockázati szolgálatának vezetője a Financial Timesnak. „Ha a Biden-kormányzat valóban hatást akar gyakorolni, akkor a hangsúlyt Kínára kell áthelyeznie” – tette hozzá.
Szankciós kérdőjelek
Washington és az EU új szankciókat készít elő az iszlám köztársasággal szemben, részben azért, hogy Izraelt visszatartsa attól, hogy megtorlással eszkalálja a Teheránnal fennálló konfliktust. Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter a héten elismerte, hogy Irán „egyértelműen” folytatja az olajexportot, és hogy „többet kell tenni” a kereskedelem visszaszorítása érdekében.
Elemzők szerint azonban Washington nem hajlandó szigorúan betartatni a 2018-ban Donald Trump akkori elnök által bevezetett „maximális nyomás” szankciórendszert, arra hivatkozva, hogy Joe Biden elnök kormánya vonakodik attól, hogy az amerikai választások évében inflációs nyomás alá helyezze a globális olajpiacot.
Ha szankcionálják Iránt, Kína kénytelen lesz máshonnan beszerezni nyersolaj szükségletét, ami felhajtja az árakat.
Ennek komoly amerikai belpolitikai kockázatai lennének, valószínűleg 100 dollár fölé drágulna a fekete arany ára, s az Egyesült Államokban átlépné a gallononkénti 4 dolláros lélektani határt az üzemanyag ára. Azmerikában közeleg a nyári szabadságolási szezon, amikor amerikaiak milliói ülnek autóba. Novemberben pedig elnökválasztás lesz. Az üzemanyagár így politikai kérdéssé, kampánytémává vált.
Teheránban az állami Tasnim hírügynökség szerdán azt közölte, hogy az ország olajipara megtalálta a szankciók kijátszásának módját, hozzátéve, hogy mivel fő vásárlója Kína, nagyrészt védve van a nyugati nyomástól.
Múlt szombaton éjjel az izraeli erők hatástalanították az Irán által indított mintegy 300 rakétából és drónból álló csapást. A támadás – az első alkalom, hogy Teherán közvetlenül a zsidó államot vette célba – azonban felerősítette azokat a félelmeket, hogy a térség egy szélesebb körű konfliktus felé csúszik, miközben Izrael mérlegeli, hogyan válaszoljon. Irán a támadást a damaszkuszi konzulátusa elleni feltételezett izraeli csapás megtorlásaként indította, amely során több magas rangú iráni parancsnok meghalt.
Az október 7-i, Izrael elleni Hamász-támadás óta fokozódó feszültségek hozzájárultak ahhoz, hogy az olajárak idén több mint 15 százalékkal, hordónként 90 dollár körüli szintre emelkedtek. Az iráni támadás után azonban az árak visszaestek, mivel
a kereskedők arra számítanak, hogy a régióból származó szállítások nem szakadnak meg.
A Brent nyersolaj hordónkénti ára szerdán 3 százalékkal 87,37 dollárra esett.
Armen Azizian, a Vortexa vezető elemzője szerint az Egyesült Államok nemrégiben kezdett célba venni egyes tartályhajókat, amelyekről feltételezték, hogy iráni nyersolajat szállítanak, februárban kettőt, áprilisban pedig további 13-at szankcionáltak. Az exportra gyakorolt hatás azonban szerinte eddig „minimális” volt.
Az irániak nagyon jók a kiskapuk megtalálásában
– mondta. „Mostanában meghamisítják az AIS-t (a hajókövető rendszert), ami így nem tényleges tartózkodási helyüket mutatja, így megnehezíti annak nyomon követését, hogy merre járnak” – tette hozzá.
Azizian szerint az
Irán által kőolajszállításra használt flotta mérete az elmúlt évben ötödével, 253 hajóra nőtt, és hogy a 2 millió hordónyi kőolajat szállító szupertankerek száma 2021 óta megduplázódott.
A Kpler szerint, amely a tankerhajókat követi nyomon a világ tengerein, gyakorlatilag az összes idén eladott iráni olaj Kínába ment. Így az Irán elleni szankciók szigorítása még tovább ronthatja az amúgy sem túl rózsás kínai-amerikai viszonyt.
Irán: bárhova exportálhatunk
Kína olajimportjának mintegy tizedét Iránból szerzi be, de az olajat nem állami olaj- és gázipari vállalatain keresztül, hanem kisebb, magánfinomítókon keresztül dolgozza fel. Dzsavad Owdzsi iráni olajminiszter a múlt hónapban közölte, hogy tavaly az olajexport több mint 35 milliárd dollárt hozott a konyhára. Kijelentette azt is, hogy miközben Irán ellenségei le akarták állítani az exportot,
ma bárhová exportálhatunk olajat, ahová csak akarunk, és minimális kedvezményekkel.
Az elmúlt évtizedben megugró palaolaj-kitermelés az Egyesült Államokat a világ legnagyobb kitermelőjévé tette, és lehetővé tette, hogy Washington arra, hogy más nyersolaj-exportőrökkel szemben agresszívebb szankciókat alkalmazzon. Szerdán például ismét szankciókat vezetett be Venezuelával, az Opec-kartell egy másik tagjával szemben.
A Biden-kormányzat hajlandó volt arra is, hogy stratégiai készleteiből nyersolajat szabadítson fel, és jelezte, hogy ezt ismét megteheti, ha a globális árak emelkednek, és a hazai benzinköltségek megemelkednek. A republikánusok részéről azonban egyre nagyobb nyomás nehezedik a Fehér Házra, hogy lépjen fel az iráni olajeladások ellen, és a kormányt is bírálják, amiért a már hatályban lévő büntető intézkedésekkel kapcsolatban engedékenyebbé vált.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.