Hiába ég a zöld lámpa, kilátástalan helyzetbe sodródnak az európai atomerőművek
Nem egyszerűsödött az európai atomerőművek helyzete annak ellenére sem, hogy nemrég zöld utat kapott Brüsszeltől a nukleáris energia, azaz
a döntéshozók belátták, hogy eddigi törekvéseik ellenére nem valósulhatnak meg a klímacélok nukleáris energia nélkül.
Ennek egyenes következménye az is lehetne, hogy felpörögnek a projektek, és gyorsan elvégzik az erőművek szükséges karbantartását – írja a Bloomberg.
Ugyanakkor az évek alatt kiépített, jelentős megújulókapacitás aláássa az atomerőművek kiegyensúlyozott működését is.
A fosszilis energiahordozó elhagyása változatlanul sürgős, ugyanakkor a megújulók bőséges termelés miatt az áramárak zuhanása megnehezíti az atomerőművek működtetését.
Hogyan tovább?
Egyértelmű választ a feltett kérdésre senki sem tud adni, de annyi szinte biztos, hogy nehéz idők előtt áll a nukleáris ipar, miközben mindenki tudja, hogy elengedhetetlen szükség van rá.
Az energiakereslet még nem állt teljesen helyre az energiaválság óta, a spórolás változatlan, és a fejlesztések akár tartósan is csökkenthetik az energiaigényt.
A régió szél- és naperőművei minden eddiginél több energiát termelnek, és esetenként elegendő az általuk a hálózatba juttatott energia mennyisége is, azaz korlátozni kell az atomerőművek teljesítményét.
A jelenlegi áramárak mellett a hagyományos alapterhelésű erőművek nehéz helyzetbe kerülnek, miközben égető szükség van rájuk kedvezőtlen időjárás, azaz szélcsend és tartós felhősödés esetén. De a nagy szárazság vagy éppen a túlzott hőség is csökkenti a megújulók teljesítményét
– mondta Sigurd Pedersen Lie, az oslói StormGeo Nena A/S vezető elemzője.
Atomreneszánsz jöhet, botlásokkal
A reaktorok tehát harapófogóba kerültek, miközben a nagy nukleáriserőmű-parkkal rendelkező Franciaország vagy az Egyesült Királyság új egységek kiépítésébe fogott, miután a nukleáris technológia is a támogatott kategóriába került.
Tavaly év végén Dubajban, az ENSZ klímakonferenciáján több mint húsz nemzet, köztük az Egyesült Államok, az Egyesült Arab Emírségek, Japán és Dél-Korea is, hitet tett amellett, hogy az évszázad közepére megháromszorozzák az atomenergia-kapacitást.
Az Electricite de France atomerőműparkját csak most állítja ismét üzembe az évekig tartó felújítások után, ugyanakkor már csökkentenie kellett a teljesítményt, illetve bizonyos reaktorokat egyelőre üzembe sem helyez a megújuló kapacitások magas, illetve az árak alacsony szintje miatt.
Az EDF még a szerencsésebbek közé tartozik, ugyanis reaktorait bizonyos fokú rugalmassággal tervezték, azaz teljesítményük viszonylag könnyen állítható.
Cédric Lewandowski, a társaság atom- és hőtermelésért felelős vezetője szenátusi meghallgatásán azt mondta:
Legjobban a reaktorok teljes leállításától félünk, ugyanis újraindítani igen bonyolult és költséges őket.
Ha gyakran kell reaktorokat leállítani, akkor meg kell vizsgálni azt is, hogy valóban szükség van-e rájuk – tette hozzá. Ugyan az EDF nem nyilatkozott az árakról, de iparági szakértők szerint az EDF-nek 22 eurós megawattóránkénti ár szükséges ahhoz, hogy gazdaságosan működjön, azaz a mostani, 10 euró alatti árak időszakában egyértelműen veszteségesen működik a a francia cég.
Nemcsak az atomenergia
Összességében azonban nemcsak az atomerőművek csökkenthetik kapacitásukat. A németországi szénerőművekben is valószínűleg éppen csak pislákolni fog a tűz, ami azért is borítékolható, mert a gázerőművek az energiahordozó árának mélyrepülése következtében olcsóbban is üzemeltethetők, és a teljesítményük igen könnyen állítható.
Vízenergia is bőven van,
ugyanis az enyhe, esős tél után a víztárolókat ki kell üríteni, hogy legyen helye a hegyekben olvadó hónak. Természetesen közben a víz meghajtja a turbinákat, amelyek szintén áramot termelnek.
Az Európai Unió célja, hogy az évtized végére az energiamixben 42,5 százalékos súllyal szerepeljenek a megújulók. Ez az utolsó pár hét trendjét figyelembe véve nem is okoz majd nehézséget. Más kérdés azonban, hogy mi a helyzet késő ősszel és télen, amikor a napsütéses órák száma és a nap állásszöge mélyponton van, és az átlagos szélerő is gyengébb. Nyilvánvaló, hogy – még ha átmenetileg veszteségesek is – elengedhetetlen szükség van a nukleáris energiára, ami évtizedek után végre zöld utat is kapott nemrég Brüsszeltől.
A szénerőművek más lapra tartoznak.
Emlékezetes, hogy Németország – pontosan az atomellenesség miatt – leszerelte nukleáris erőműveit, így 2022 őszen, az energiaválság időszakában csak matuzsálemi szénerőműveit tudta ismét befűteni. Ezek azonban környezetszennyezők, így a fosszilis energiatermelők teljes leállítása egyértelmű előrelépés.
Napkeleti felívelés
Merőben más a helyzet Japánban, ugyanis a szigetországnak felül kell vizsgálnia energiastratégiáját, ha el akarja érni 2050-re kitűzött energiacéljait. Ami biztos, hogy új atomerőműblokkokat kell üzembe állítania.
Szaszaki Tosiharu, a főbb közműveket képviselő japán villamosenergia-ipari vállalatok szövetségének alelnöke szerint konszenzus van arról, hogy szükség van az atomenergiára, a probléma a mennyiséggel van, ugyanis az adatközpontok egységes beüzemelése folyamatosan növeli az energiaigényt.
A versenyképességet pedig csak a nukleáris energia használatával lehet megőrizni.
A kormány egyelőre kivár. Kisida Fumio miniszterelnök támogatja az üresjáratban lévő japán reaktorok újraindítását, de még nem jelentett be atomerőműépítés-ösztönző programokat. Japán jelenlegi célkitűzése az, hogy 2030-ra az atomenergia az energiamix 22 százalékát tegye ki a mostani 10 százalék után.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.