Kína közel 50 milliárd dollárt önt a csipgyártás fejlesztésébe
A hat legnagyobb kínai állami bank a duplájára, közel 50 milliárd dollárra emeli az ország csipgyártását támogató alap rendelkezésére álló tőkét – közölte hétfőn a kínai állami hírügynökség.
Az évtized végére hoznák fel a nemzetközi élmezőnybe a kínai csipgyártást
Többek között az ICBC és a China Construction Bank beszállásával a Kínai Integráltáramkör-ipari Befektetési Alap, vagy más szóval a Nagy Alap a harmadik fázisba lép. Az első szakasz 2014-ben indult, 19,2 milliárd dollárnak megfelelő összeggel, amit öt évvel később, a második fázisban 28,2 milliárd dollárra növeltek, mostantól pedig 47,5 milliárd dollárnyi jüan áll a fejlesztők rendelkezésére.
Az új források bevonásával Peking az ország félvezetőiparát 2030-ra kívánja felzárkóztatni a nemzetközi élmezőnybe, ezért elsősorban a csipgyártásba, -tervezésbe, a gyártóberendezésekbe és a szükséges alapanyagok beszerzésébe pumpálják a pénzt – írja a CNN.
A célkitűzés illeszkedik a Made in China 2025 tervhez, amelynek célja, hogy Kína globálisan is vezető szerepet töltsön be a legfejlettebb iparágakban, például a mesterséges intelligencia, az 5G-s vezeték nélküli kommunikáció és a kvantum-számítástechnika területén.
A korrupció és az amerikai tilalmak akadályozzák a fejlesztést
A Nagy Alap projektet azonban az elmúlt években korrupciós botrányok sározták be. Az ország korrupcióellenes felügyelősége 2022-ben egy razzia keretében mások mellett lebuktatta Lu Junt, az alapot kezelő Sino IC Capital korábbi vezérigazgatóját is, aki ellen márciusban vesztegetés miatt emeltek vádat.
Emellett szintén veszélyezteti a kínai technológiai önállóság kivívását, hogy ugyancsak 2022-ben, mégpedig az év októberében az Egyesült Államok egy átfogó exportellenőrzési rendszert hozott létre, amely megtiltotta a kínai vállalatoknak, hogy engedély nélkül vásároljanak fejlett csipeket és csipgyártó berendezéseket. A Biden-kormányzat nyomására az ezen a téren kiemelkedő jelentőségű Hollandia és Japán is hasonló korlátozásokat vezetett be.
Peking tavaly azzal vágott vissza, hogy exportellenőrzést vezetett be a globális csipgyártó ipar számára stratégiai fontosságú nyersanyagra, a galliumra és a germániumra.
Hszi: Kínát nem lehet megállítani
Az új csipalap nem csupán védekező lépés a nyugati szankciókkal szemben, hanem része Hszi Csin-ping kínai elnök azon régóta dédelgetett tervének is, hogy Kínát globálisan is vezető országgá tegye a legfejlettebb technológiákban.
Tavaly a kínai Huawei egyenesen sokkolta az iparági szakértőket azzal, hogy bemutatott egy új okostelefont, amelyet a kínai Semiconductor Manufacturing International Corporation (SMIC) által gyártott, hét nanométeres processzor működtet. Az elemzők nem értették, hogy az amerikai tilalmak dacára hogyan férhetett hozzá a vállalat egy ilyen csip gyártásához szükséges technológiához.
Márciusban a holland miniszterelnökkel, Mark Ruttéval folytatott találkozóján Hszi ezzel kapcsolatban kijelentette:
Senki sem állíthatja meg Kína tudományos és technológiai fejlődését.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.