Kína közel 50 milliárd dollárt önt a csipgyártás fejlesztésébe

A hat legnagyobb kínai állami bank a duplájára, közel 50 milliárd dollárra emeli az ország csipgyártását támogató alap rendelkezésére álló tőkét – közölte hétfőn a kínai állami hírügynökség.

Az évtized végére hoznák fel a nemzetközi élmezőnybe a kínai csipgyártást

Többek között az ICBC és a China Construction Bank beszállásával a Kínai Integráltáramkör-ipari Befektetési Alap, vagy más szóval a Nagy Alap a harmadik fázisba lép. Az első szakasz 2014-ben indult, 19,2 milliárd dollárnak megfelelő összeggel, amit öt évvel később, a második fázisban 28,2 milliárd dollárra növeltek, mostantól pedig 47,5 milliárd dollárnyi jüan áll a fejlesztők rendelkezésére.

Az új források bevonásával Peking az ország félvezetőiparát 2030-ra kívánja felzárkóztatni a nemzetközi élmezőnybe, ezért elsősorban a csipgyártásba, -tervezésbe, a gyártóberendezésekbe és a szükséges alapanyagok beszerzésébe pumpálják a pénzt – írja a CNN.

A célkitűzés illeszkedik a Made in China 2025 tervhez, amelynek célja, hogy Kína globálisan is vezető szerepet töltsön be a legfejlettebb iparágakban, például a mesterséges intelligencia, az 5G-s vezeték nélküli kommunikáció és a kvantum-számítástechnika területén.

A korrupció és az amerikai tilalmak akadályozzák a fejlesztést

A Nagy Alap projektet azonban az elmúlt években korrupciós botrányok sározták be. Az ország korrupcióellenes felügyelősége 2022-ben egy razzia keretében mások mellett lebuktatta Lu Junt, az alapot kezelő Sino IC Capital korábbi vezérigazgatóját is, aki ellen márciusban vesztegetés miatt emeltek vádat.

Emellett szintén veszélyezteti a kínai technológiai önállóság kivívását, hogy ugyancsak 2022-ben, mégpedig az év októberében az Egyesült Államok egy átfogó exportellenőrzési rendszert hozott létre, amely megtiltotta a kínai vállalatoknak, hogy engedély nélkül vásároljanak fejlett csipeket és csipgyártó berendezéseket. A Biden-kormányzat nyomására az ezen a téren kiemelkedő jelentőségű Hollandia és Japán is hasonló korlátozásokat vezetett be.

Peking tavaly azzal vágott vissza, hogy exportellenőrzést vezetett be a globális csipgyártó ipar számára stratégiai fontosságú nyersanyagra, a galliumra és a germániumra.

Hszi: Kínát nem lehet megállítani

Az új csipalap nem csupán védekező lépés a nyugati szankciókkal szemben, hanem része Hszi Csin-ping kínai elnök azon régóta dédelgetett tervének is, hogy Kínát globálisan is vezető országgá tegye a legfejlettebb technológiákban.

Tavaly a kínai Huawei egyenesen sokkolta az iparági szakértőket azzal, hogy bemutatott egy új okostelefont, amelyet a kínai Semiconductor Manufacturing International Corporation (SMIC) által gyártott, hét nanométeres processzor működtet. Az elemzők nem értették, hogy az amerikai tilalmak dacára hogyan férhetett hozzá a vállalat egy ilyen csip gyártásához szükséges technológiához.

Márciusban a holland miniszterelnökkel, Mark Ruttéval folytatott találkozóján Hszi ezzel kapcsolatban kijelentette: