Négy hét, és kiderül, merre megy tovább Európa – sorsfordító választások jönnek
Noha várhatóan csak az utolsó két hétben dőlhet el igazán, hogy mely politikai erőket támogatják majd a június 9-i európai parlamenti választáson az uniós polgárok, az már most látszik, hogy minden eddiginél élesebb kampány jöhet, középpontban olyan sorskérdésekkel, mint a migráció vagy az orosz–ukrán háború. A jelenlegi közvélemény-kutatási adatok szerint ráadásul jó esélyük van a jobboldali populista erőknek több országban is a győzelemre, ami az unió szekerét is más irányba tolhatja, pedig pár hónappal ezelőtt senki nem gondolt volna erre.
Jobbra tolódhat Európa június után
Még a jobboldalt rendszeresen kritizáló, atlantista érdeket képviselő Politico is jobbratolódást vár június után az uniós döntéshozatalban a legutóbbi cikkében.
Ennek oka: szinte biztosra vehető, hogy az európai konzervatívok, azaz ECR és az Európai Néppárt között valamilyen kapcsolat jön létre a választások után, háttérbe szorítva a szocialistákat és a baloldalt.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az ECR-rel való együttműködésről a hét elején mondta, „nagyon függ attól, hogy milyen a parlament összetétele, és ki milyen csoportba tartozik”. Az újrázásra készülő elnök puhatolózása nem véletlen, jelenleg ugyanis a közvélemény-kutatásokat Franciaországban, Ausztriában, Olaszországban, Csehországban és Hollandiában is a jobboldali populista erők vezetik.
A meglehetősen heterogén csoportban Giorgia Meloni olasz miniszterelnök lehet a közös pont, aki már koalíciót ajánlott az Európai Parlamentben az Európai Néppártnak.
Úgy vélem, hogy a következő Európai Parlamentben az egyensúly jobbra fog tolódni, de ez nem úgy fog működni, ahogy a nemzeteknél. Az EPP és a Renew Europe nagy része most is együtt szavaz az ECR-rel, a PiS-szel vagy Orbánnal. És ez már ma sem azért történik, mert van egy megállapodás közöttük, hanem az ügyek miatt, amelyekről szavazunk. Úgy gondolom, hogy a következő ciklusban gyakoribbak lesznek az ilyen esetek
– vélekedett Nicola Procaccini, az ECR társelnöke egy héttel korábban az Euronewsnak.
Von der Leyen ugyancsak nyitott az együttműködésre, nem sokkal Meloni bejelentése után jelezte, hogy nincs bezárva az Európai Néppárt ajtaja az ECR tagjai előtt, és akár a többséghez is tartozhatnak majd a következő Európai Parlamentben, ha ismét ő lesz az Európai Bizottság elnöke. A várakozások szerint az ECR és a hozzájuk hasonlóan gyakran szélsőjobboldalinak bélyegzett ID-frakció is növeli majd a mandátumai számát a következő választáson.
Orbán Viktor: még visszafordulhatunk a harmadik nagy háború felé vezető útrólSorsdöntő nap lesz Európa történelmében június 9. – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Esztergomban, kampánykörútja legújabb állomásán. Hozzátette, hogy erre az európai választásra az utókor majd úgy emlékszik vissza, hogy a háború vagy béke kérdésében hozott döntést. Az egyik oldalon a hatalom és a pénz, a másik oldalon az európai emberek békevágya – fogalmazott a miniszterelnök. Szerinte június 9. talán az utolsó lehetőség, amikor még visszafordulhatunk egy harmadik nagy háború felé vezető útról. |
Beszédesek Sara Kelany, az Olaszország Fivérei egyik parlamenti képviselőjének szavai: „Lehetőséget adunk az Európai Néppártnak arra, hogy megszakítsa a szocialistákkal és a zöldekkel kialakított kötelékét, és konzervatív lendületet hozzon Európába.”
A háború még megoszthatja az együttműködést
Ezzel együtt biztos nem lesz egy gyaloggalopp egy ilyen szövetség megalkotása, már csak azért sem, mert a háború kérdése is a jövőben egyre jobban átrajzolhatja a politika erőviszonyokat. Ugyan Von der Leyen már meghatározta az ECR egyes részeivel való együttműködés feltételeit, mondván, hogy a feltételezett koalíciójához csatlakozó pártoknak NATO-, EU-párti, Ukrajna- és jogállamiság-pártiaknak kell lenniük, az elmúlt időben változott a hangulat jó néhány korábban kifejezetten Ukrajna-barát politikai erő háza táján.
Andrej Babis Ano mozgalma mellett ma már az olasz kormány is egyre gyakrabban hangoztatja a tárgyalások szükségességét Vlagyimir Putyinnal.
Emmanuel Macron nyilatkozata a NATO-katonák küldéséről, úgy tűnik, vörös vonalnak számít Olaszországban, amely eddig kifejezetten aktív támogatója volt Ukrajnának a háború kitörése óta. Ezért is volt meglepő a védelmi miniszter Guido Crosetto egy hete adott interjúja, amelyben a Nyugatot kritizálta a szankciók miatt, sőt kiderült: figyelmeztette Zelenszkijt, hogy az ellentámadás nem jár majd sikerrel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.