Talán végre lesz valami klímaügyben: Svájcot elmarasztalták, mert nem védi meg a polgárait
Precedensértékű ítéletet hozott az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), mégsem remélhetünk tőle semmi konkrétumot. Pedig a klímavédelemről van szó – másképpen mindannyiunk életéről.
A történetre Csepeli Réka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Európa Stratégia Kutatóintézetének a kutatója hívta fel a figyelmet, dolgozatában részletesen bemutatva, miért fontos és különleges az EJEB döntése.
Kifejtette, hogy a magyarra fordítva az Idős Hölgyek a Klímavédelemért nevű
svájci csoport azért fordult a bírósághoz, mert elégtelennek találta Svájc klímavédelemért tett intézkedéseit.
Ennek a következménye pedig, hogy Svájc veszélyezteti az állampolgárai, kiemelten az időskorúak egészségét, másképpen pedig az emberi jogait.
A bíróság pedig elfogadta a 73 éves átlagéletkorú csoport érvelését, és elítélte Svájcot, méghozzá az Emberi Jogok Európai Egyezménye 2. és 8. cikkének megsértésére hivatkozva, amelyek védik
- az élethez való jogot,
- a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot.
Mi következik ebből?
1,5 Celsius-fok a klímavédelmi bázis
Nos, a sarkos válasz, hogy sajnos semmi.
Volt már ugyanis olyan, hogy az EJEB hasonló döntést hozott: Csepeli Réka emlékeztetett például a francia börtönviszonyokat tárgyaló 2020-as perre, amely szintén elmarasztaló döntést hozott, de Franciaország politikája mit sem változott általa, ez pedig megkérdőjelezi, hogy milyen valós súlya van az ilyen határozatoknak, kivált, hogy a tagállamok értelmezhetik úgy az ilyen döntéseket, hogy sérti a szuverenitásukat.
Csepeli Réka is kitért rá, hogy minden klímaváltozással kapcsolatos érvelés alapja a 2015-ös párizsi egyezmény, amely 1,5 Celsius-fokban maximálta a Föld felmelegedését. Nálunk például azonos nevű szervezet is foglalkozik a témával, rendszeresen felhívva a figyelmet, hogy milyen veszélyes pályán mozgunk.
A svájci hölgyek is azt mondták:
ha mindenki olyan lazán kezelné a kérdést, mint Svájc, 2100-ra a 3 Celsius-fokos felmelegedés is elképzelhető.
Mindezt tudományos adatokkal támasztották alá, kitérve az emberi egészségre gyakorolt hatásra, bebizonyítva, hogy a nőket és időseket hatványozottan sújtaná a klímakatasztrófa.
A 2017-es próbálkozás elbukott
Adódnak tehát fontos elemei a döntésnek, jegyezte meg az NKE kutatója. Egyfelől korábban is előfordult már, hogy hasonló klímatémában próbáltak eredményt elérni a jog révén, de nem jártak sikerrel, 2017-ben például ugyanez az idős hölgyekből álló csoport is elbukott a beadványával.
Most azonban – először a történelem során – nemcsak eljutott az ügy a bíróság nagytanácsa elé, hanem elítélő döntés is született, azaz először ítélkezett nemzetközi bíróság a klímavédelem ügyében. A döntő érv ez volt:
Amennyiben az EJEB elutasítja a keresetet, akkor voltaképpen legitimálja azt a kielégítőnek egyáltalán nem nevezhető klímapolitikát és klímavédelmi irányt, amely felé Svájc és természetesen sok más ország is halad.
A Svájcot elmarasztaló döntés azonban alapot nyújthat ahhoz, hogy rá hivatkozva bárki panaszt nyújtson be.
„Egyszerre beszélhetünk tehát szimbolikus és egyben döntő jelentőségű eseményről” – összegzett az NKE kutatója.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.