A különleges jogrendszernek köszönhetően a svájciak vasárnap népszavazáson dönthetnek az egészségügyi ellátás finanszírozásáról. Két javaslat szerepel a szavazólapon, és az eredmény az ellátási rendszer megreformálása lehet. Erre szükség is lenne, mivel Európában a svájciak fizetnek a legtöbbet társadalombiztosításra, ráadásul a befizetendő összeg nem is függ a jövedelemtől.
A fejlett gazdaságok közül Svájcban volt a legalacsonyabb az infláció a koronavírus-járvány után, a csúcsot a 2022 augusztusban 3,5 százalékos adat jelentette. A megélhetési válság ennek ellenére a helvéteket is elérte. Nem csoda, hogy emiatt márciusban a nép megszavazta a 13. havi nyugdíjat. Ez a trend folytatódik a vasárnapi népszavazással is.
A Swissinfo szerint a svájci szavazók körében az egészségügyi hozzájárulás magas összege kelti a legnagyobb aggodalmat. Mindkét napirenden lévő javaslat segít ezt kordában tartani, de a megoldások különböznek.
A szociáldemokrata javaslat a jövedelem 10 százalékában maximalizálná a tb-hozzájárulás összegét,
a centrista párté a kormányt kötelezné arra, hogy lépéseket tegyen, amint a befizetendő hozzájárulás eléri a fizetések 20 százalékát.
A jelenlegi rendszer az 1980-as évektől van érvényben, és bár nyújt támogatást minden negyedik alacsony jövedelmű svájcinak, súlyos teher, különösen a legszegényebbek számára.
Michael Hermann zürichi politikai elemző szerint azonban egyáltalán nem biztos, hogy a társadalmi igazságosság érve elég embert győz majd meg. „Szoros lesz. Svájcban az egészségügyet hagyományosan nagy személyes felelősséggel járó kérdésnek tekintik” – nyilatkozta a Bloombergnek.
A május végi felmérések eredménye alátámasztja a szavait, eszerint a szociáldemokraták javaslatát a hónap eleji 56 százalék után már csak 50 százalék támogatja. A centrista ötlet esetében egyszerűbb a kép, azt 54 százalék elutasítja.
Hermann azonban úgy véli, a Credit Suisse bankház állami megmentése talán meghozta a hagyományosan konzervatív svájciak kedvét a baloldali javaslatok elfogadására. Ezt bizonyítja a 13. havi nyugdíj megszavazása, és ezt teszi bizonytalanná a mostani szavazás eredményét.
Szerepet játszik a döntésben az is, hogy az Eurostat adatai szerint Svájcban
az egészségügyi kiadások nagyobb részét képezik az inflációs kosárnak, mint a régió bármely más országában.
Svájc vezeti a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) listáját az egészségügyi ágazat árait illetően, az egy főre jutó 2022-es 8000 dolláros (2,9 millió forintos) összkiadást csak az Egyesült Államoké haladja meg.
Sok amerikaihoz hasonlóan minden svájci is átalánydíjat fizet az egészségbiztosításért, amelynek az összege csak a választott önrésztől és a lakóhelytől függ. Elérheti az évi 3200 frankot (1,3 millió forintot) is az olyan kezelések ára, amelyeket a biztosítás nem fedez, így zsebből kell kifizetni.
A nagyon magas jövedelműek ugyanannyit fizetnek, mint a középosztály. Ezt a rendszert igazságtalannak tekintenék sok országban
– ismerte el Alexander Geissler, a St. Galleni Egyetem egészségügyi közgazdásza. Bármi lesz is a népszavazás eredménye, Stefan Boes, a Luzerni Egyetem professzora biztos benne, hogy az valamilyen változást fog kiváltani az egészségügyi rendszerben.
„A biztosítottak és a szolgáltatók egyaránt felismerték, hogy több értéket kell adni a pénzért. A kezdeményezésekkel a lakosság jelzi a politikusoknak, hogy valaminek történnie kell” – vélekedett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.