Van elég baja Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Nem elég, hogy el kell fogadtatnia az Európai Parlamenttel az új biztosait, még nyilvános bírósági tárgyaláson is kivesézik a bírák és ügyvédek a személyes telefonálási szokásait.
Az ügy középpontja az a kérdés áll, hogy Von der Leyen hivatala jogosan tagadta-e meg a Pfizer gyógyszergyártó főnökével, Albert Bourlával állítólagos, 2021-ben váltott szöveges üzenetek kiadását. A Bizottság elnöke ezeken keresztül tárgyalt az 1,8 milliárd koronavírus-vakcina beszerzéséről.
A Politico szerint az ügy mindenképpen precedenst teremt, mert meghatározza, hogy az SMS-ek hivatalos dokumentumnak számítanak-e, és azt is, milyen jogai vannak a nyilvánosságnak, illetve a sajtónak, hogy hozzáférjen ezekhez.
Nagyobb politikai tét azonban Von der Leyen szavahihetősége, különösen azután, hogy éppen most kezdi meg második ciklusát az Európai Unió végrehajtó hatalmi ágának élén.
Az általa vezetett Európai Bizottság ígéretet tett
gyakran értékeli, esetenként pedig meg is bünteti a tagállamok kormányait, ha azok nem tartják be a szabályokat.
Az Európai Unió Bírósága pénteken tárgyalja az ügyet, hogy az EB jogtalanul tagadta-e meg Matina Stevis-Gridneff, a New York Times akkori brüsszeli irodavezetőjének kérését az SMS-ek megtekintésére.
Az újságíró ezt még 2021-ben kérte, és a Bizottság azóta még azt is vonakodik tagadni vagy megerősíteni, hogy egyáltalán léteznek-e ezek az SMS-ek.
Az EUObserver szerint a Bizottság korábban azt állította, hogy „nem rendelkezik” a kért üzenetekkel, és azok „rövid életű” alkalmazásalapú kommunikációként nem tartoznak a nyilvántartási követelmények hatálya alá.
A portál szerint a Pfizergate arra is felhívja a figyelmet, milyen mélységesen elavultan értelmezi Brüsszel a „dokumentumok” fogalmát. Az információhoz való hozzáférésről szóló
uniós jogszabályok és gyakorlatok teljesen figyelmen kívül hagyják a kommunikáció modern formáit,
például a szöveges és azonnali üzeneteket, amelyek pedig a tisztviselők közérdekű ügyekben folytatott kommunikációjának szerves részét képezik.
Az SMS-ek fontos szerepet kaptak a pandémiára való reagálásban és a vakcinák sürgősségi beszerzésében is. Ezért ezekre ugyanazoknak a szabályoknak kell vonatkozniuk, mint bármely más hivatalos dokumentumra.
Ráadásul az EB belső iránymutatást sem dolgozott ki az ilyen modern kommunikációs eszközök alkalmazására vonatkozóan. A per arra is jó lesz, hogy ebben nyomást gyakoroljon Brüsszelre, lépésre kényszerítse.
Ítélet majd csak később várható, valószínűleg valamikor a jövő év elején, de a pénteki meghallgatást lesz az első – és talán egyetlen – alkalom, hogy a két érintett fél nyilvánosan hangoztassa az érvelését. Az is elég valószínűnek tűnik, hogy a vesztes fél fellebbez majd az ítélet ellen.
Ugyanez a bíróság azonban korábban már úgy döntött, hogy az EB nem volt elég transzparens a vakcinákról kötött szerződések ügyében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.