Háborús kilátások: egyre biztosabb, hogy Zelenszkijék pozíciója romlani fog Trump elnöksége alatt

Európában a legnagyobb figyelem jelenleg Donald Trumpra és jövőbeli Ukrajna-politikájára irányul. Azt követően, hogy az amerikai elnökválasztásokat magabiztosan megnyerte – és melynek eredményeként január 20-án beiktatják –, még nem tett érdemi nyilatkozatot arról, miként is képzeli el beváltani azt az ígéretét, mely szerint „24 óra alatt tűzszünetet teremt”. Általános elemzői vélemény, hogy így vagy úgy, de Kijev, illetve a Zelenszkij-féle vezetés pozíciója a Trump-elnökség alatt romlani fog.

Ez ráadásul egy olyan helyzetben következik be, amikor az ukrán csapatok kivonulásra, védekezésre szorulnak: a kurszki betörés kudarca egyre nyilvánvalóbb, és az sem biztos, hogy a gyakorlatilag ügyvezetővé váló – de a döntéseket meghozó, és azokért felelősséggel tartozó – Biden-kormányzat képes lesz az elnöki lehívási jogok alapján még lehetséges hatmilliárd dolláros, elsősorban Ukrajnának szánt maradék-alap mobilizálására. Moszkva pedig kihasználja a tétovázást és hatalmas erőkkel támad, meg akarja roppantani az ukrán haderő gerincét.

Ukrajna kérdésében Oroszország nem hajlandó lényeges engedményekre, ezt legutóbb Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő is megerősítette. Hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy nem állnak készen a tárgyalásokra, de a náluk, és Ukrajnában élő orosz kisebbség érdekeit figyelembe kell venni. Ezzel tulajdonképpen elismerte, hogy a megbeszélések esetleges megindulása nem garantálja

•  sem Ukrajna területi egységének (az 1991-es állapot) visszaállítását,
•  sem a jelenlegi helyzet (a csapatok által ellenőrzött területek) konzerválását.

Lehetséges ugyanakkor, hogy az oroszok újabb feltételeket szabnának a tárgyalások folyamán. Ehhez az alapot Moszkva jóval kedvezőbb katonai helyzete, az ukránokkal szembeni gyorsuló területfoglalása adja meg.

Szóba jött megint, hogy Ukrajna és Oroszország között ütközőzónát hoznának létre – mégpedig ukrán területen.

Idén ugyanis lényeges frontszakaszok nem nyíltak meg, míg egy éve a The Washington Post még 600 mérföldes (körülbelül 1000 kilométeres) összes déli és keleti frontvonalról írt. A Donald Trump környezetéből szerzett információk szerint NATO-csapatok ellenőriznék a zónát, de ebben az Egyesült Államok nem venne részt. A Trump-elképzelés másik sarokpontja, hogy Ukrajna két évtizedig lemondana a NATO-csatlakozásról. Fontos eleme a témának, hogy az ukrán vezetés magja és Volodimir Zelenszkij is elnök elutasítja az elképzelést. Az orosz ellenzéki Meduza szerint mindaz, amit jelenleg tudunk Trump elképzeléseiről, több, mint aggasztó Kijev számára.

Európa szerepe ellentmondásos a jövőt illetően. A fő kérdés: 

A válasz: aligha. Az EU államai – mindenekelőtt a kulcsfontosságú Németország – a recesszió szélén táncolnak. Nincs változás a megosztottságban sem. Marad a három részre szakadt unió:

• a háborút bíráló „békepártiak” (elsősorban Szlovákia, Magyarország), 
• az ingadozók (az EU-államok többsége, beleértve a németeket, franciákat, olaszokat) és 
• az elkötelezett támogatók (Skandinávia, a Baltikum, Lengyelország) 

meghatározta struktúra.

Egy lépést tett a problémamegoldás felé Németország: Olaf Scholz kancellár december 11-én veti fel a Bundestagban a bizalmi kérdést, amelyről néhány nappal később, 16-án szavaznak. Az új választásokat már jövő február 23-án megtartják. Ezzel a menetrenddel az államelnök, Frank-Walter Steinmeier is egyetért. Ez a „német kérdés” belpolitikai oldala. A gazdaság helyzete katasztrofális, a versenyképességi listán Berlin a hatodikról a 24. helyre esett vissza.

Franciaország – a pozícióját meglepően szívósan őrző, sokak által bukottként jellemzett Emmanuel Macron elnök vezetésével – viszont tartja magát korábbi álláspontjához, hogy Európa költsön jóval többet a fegyverkezésre, így függetlenedjen az Egyesült Államoktól. Hogy ez miképpen egyeztethető össze a NATO működésével, az európai közös haderő felállításának politikai , gazdasági és katonai vonatkozásaival, egyelőre nem világos.

Ukrajna tétovázik, kétségbeesett helyzetbe került. A Deutsche Welle orosz nyelvű adása a Reuters-elemzésére hivatkozva azt valószínűsíti, hogy Kijev fokozná követelését, még több támogatást szeretne kicsikarni a Nyugattól, és minden maradék erejét összeszedi, hogy sikereket érjen el a fronton, és minél erősebb pozícióból induljon a tárgyalásokon Oroszországgal.