Kína dominálja a világ acéltermelését
Tavaly a világ acélgyártása 1870 millió tonnát tett ki. Összehasonlításképpen: a koronavírus-járványt megelőző 2019-es évben 1875 millió tonna volt a termelés. A világ legnagyobb acélgyártója továbbra is Kína, amely az előállítás több mint felét adta 1000 millió tonnával, ami 2022-höz képest 1,2 százalékos csökkenés.
A második India 140 millió tonnával, ez a globális termelés mintegy 7,5 százalékát tette ki, és egyébként 11 százalékos növekedés 2022-höz viszonyítva. A harmadik Japán 87 millió tonnával, itt a zsugorodás éves szinten 2,4 százalékos. A negyedik helyen álló Amerikai Egyesült Államok 80 millió tonnával a gyártás 4,3 százalékát adta – derül ki a Visual Capitalist összegzéséből.
A vezető országok közül csak néhány állam – India, Dél-Korea és Oroszország – növelte éves termelését, míg a többiek előállítása kismértékben csökkent vagy stagnált. Érdekesség, hogy a kínai termelés 1,2 százalékos mérséklődése 13 millió tonnának felel meg, ami meghaladja számtalan ország éves termelését.
Így lesznek az utolsókból elsők
Peking a becslések szerint 1967-ben mindössze 14 millió tonnát állított elő, ami a globális termelés alig 3 százalékát tette ki. Abban az időben az Egyesült Államok és a Szovjetunió 115, illetve 102 millió tonnával a világ legnagyobb acélgyártója volt, ezt követte Japán 62 millió tonnával. Harminc évvel később, 1996-ban a távol-keleti ország megelőzte Oroszországot, az Egyesült Államokat és Japánt.
A világ második legnépesebb országa 101 millió tonnával a világ első számú acéltermelő államává vált. A gyártás 2003 és 2012 között 15,2 százalékkal nőtt évente, majd 2013 után 3,4 százalékra lassult a bővülés. Az elmúlt három évben először fordult elő, hogy az ország termelése csökkent az egymást követő években, bár Peking még mindig stabilan uralja az ágazatot.
Kína előnye behozhatatlannak tűnik, és azt még nem tudni, hogy a mostani visszaesés egy új trend kezdetét jelzi, vagy csak egy rövid megtorpanásnak számít. Az adatokból egyébként más érdekességek is kiderülnek: az Egyesült Államok 1973-ban 137 millió tonnát gyártott, ehhez képest tavaly több mint 40 százalékos volt a visszaesés. A Szovjetunió pedig az 1970-es évek végén volt a világ éllovasa, ellenben a rendszerváltás után Oroszország az ötödik helyig csúszott vissza.
Mi lesz veled, Dunaferr? Csődben a Liberty Steel ostravai gyára, amelytől már szabadulnának az indiaiakEladná a csehországi Ostravában meglévő gyárát a Dunaferrt megmentő és tulajdonló Liberty Steel. A brit-indiai vállalat, amely nélkül lehet, hogy ma a Dunai Vasmű sem létezne, továbbra is megszenvedi az acélárak mélyrepülését. Ezzel a cégnek a térségben a Dunaújvárosban és a romániai Galatában lévő üzeme marad a birtokában, igaz, mindkettő félgőzzel működik. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.