A kínai légitársaságok profitálnak az orosz légtérzárból
Az Egyesült Államok, Kanada és az európai országok az orosz–ukrán háború kitörése után kitiltották az orosz légitársaságokat a területükről, válaszul Moszkva nem engedélyezi a nyugati repülőgépeknek, hogy az orosz légteret használják. A kínai, az indiai, az afrikai és a közel-keleti légitársaságok azonban továbbra is igénybe vehetik az orosz légteret, ami hatalmas versenyelőnyt biztosít a cégeknek.
Például a népszerűnek számító Peking–Frankfurt útvonal átlagosan 9,5 órát vesz igénybe egy kínai légitársaságnál, míg egy német társaságnál 12 órára van szükség a távhoz. Az Észak-Amerika és Kína közötti járatok, amelyek Alaszkán keresztül haladnak át az Északi-sarkon, 31,3 százalékkal több időt töltenek el, és 31,4 százalékkal nagyobb távolságot tesznek meg a háború óta.
A konfliktus előtt az Európából Kínába tartó járatok Szibéria felett repültek, míg az Észak-Amerikából Ázsiába induló gépek a Kamcsatka-félsziget felett haladtak át, de most kerülőt kell tenniük. Egy Boeing 777-es levegőben tartása óránként 10 ezer dollárba kerül, és 7,5 tonna üzemanyagot éget el. Ebből kifolyólag a pluszkitérő extra költségekkel jár, amit
az érintettek kénytelenek áthárítani az utasokra.
Az SCMP szerint az európai légitársaságok repülőjegyárai 600 és 1200 jüannal (29-59 ezer forint) kerülnek többe, mint a kínai riválisoké. A hosszabb út növeli a karbantartásokra fordított kiadásokat és a bérköltségeket, miközben kevesebb járatot tudnak indítani. Ráadásul a drágább jegyek mellett a hosszabb menetidő miatt az utasok egyre inkább kerülik a Kínába tartó útvonalat.
Egyre kevesebb repülőgép közlekedik Kínába
A Lufthansa heti 40 járatot indít Münchenből és Frankfurtból Pekingbe, Sanghajba és Hongkongba, ami kevesebb mint a 2019-es járatok fele. A British Airways közölte, hogy októbertől csak napi egy repülőgép közlekedik London és Hongkong között, míg a Virgin Atlantic felfüggeszti a London és Sanghaj közötti járatait.
A Delta Air elhalasztotta a Los Angeles–Sanghaj járatának visszaállítását. Az Air France-KLM heti 23 gépet indít Amszterdamból két kínai városba, valamint Hongkongba és Tajvanra, szemben a koronavírusjárvány előtti 43-mal. Általános jelenség a koronavírus-járvány óta, hogy a nyugati légitársaságok egyre kevesebb járatot indítanak Kínába, míg a kínaiak egyre többet a tengerentúlra.
Ezt a trendet pedig tovább segíti az orosz–ukrán háború és a nyugati cégek előtt lezárt orosz légtér. Érdemes megemlíteni, hogy a Kína és Európa között átszállást biztosító légikikötők, például Doha, Dubaj és Isztambul, szintén sokat profitálnak a jelenségből.
Egyre veszélyesebb repülni Ázsia és Európa között
A közel-keleti konfliktus miatt több légitársaság Afganisztán felé terelte az utasszállító repülőit. Az afgán légtérben azonban nincs légiirányítás, ráadásul szélsőséges csoportok bármikor megtámadhatják a menetrend szerinti járatokat. A légitársaságok az Ázsia és Európa közötti járataikat három évvel ezelőtt terelték el az afgán légtérből, amikor a tálibok átvették Afganisztán felett a hatalmat az amerikaiaktól.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.