BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Erdogan egyszerre kacsingat keletre és nyugatra - Törökország hivatalosan is csatlakozna a BRICS-hez

A keleti nyitással Erdogan és a BRICS is jól járhatna, a török elnök azonban úgy tendálna Kelet felé, hogy közben a Nyugattól kapott előnyökről és védelemről sem mondana le. Törökország közel húsz éve várja, hogy beléphessen az EU-ba – a BRICS-csatlakozástól viszont lehet, hogy csak hónapok választják el az országot.

Törökország hivatalosan is benyújtotta csatlakozási kérelmét a BRICS országcsoporthoz – írta meg a Bloomberg az ügyhöz közel álló bennfentesek információira hivatkozva. A Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika által életre hívott tömörüléssel pár hónapja ugyan már összefüggésbe hozták Törökországot, a formális kérelmet azonban csak most nyújtotta be Recep Tayyip Erdogan kormánya.

Erdogan Törökországa párhuzamosan közeledik a nyugathoz és a BRICS-hez / Fotó: AFP
Erdogan Törökországa párhuzamosan közeledik a Nyugathoz és a BRICS-hez / Fotó: AFP

Egyre közelebb Törökország a BRICS-hez

Törökország a Bloomberg értesülései szerint egyértelműen azért nyújtotta be csatlakozási kérelmét a BRICS-hez, mert Erdogannak elege lett abból, hogy az európai uniós csatlakozási törekvései, melyek lassan húsz éve tartanak, nem haladnak elég gyorsan, így a kormány új szövetségi rendszer felé vette az irányt. Igaz, Erdogant nehezen lehetne nyugati elfogultsággal vádolni: országa az ukrajnai háború kitörését követően is kitartott Putyin mellett, annak ellenére, hogy

Törökország a NATO egyik legfontosabb, geopolitikai szempontból is létfontosságú, oszlopos tagja.

Ez a geopolitikai jelentőség azonban nem csak a nyugati szövetségi rendszer számára csábító, és ezt Erdogan is tudja. A Bloombergnek nyilatkozó bennfentesek szerint részben ezen tengely mentén kacsingat most Keletre: a török vezető szerint ugyanis a geopolitikai helyzet egyre inkább a keleti országok számára kedvez, Erdogan pedig nem szeretne árral szembe kerülni, ezért proaktívan keresi magának a szövetségeseket a másik oldalról is.

Ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy Törökország keletre szeretné tolni saját tengelyét: a bennfentesek szerint Erdogan létfontosságúnak tartja országa számára, hogy a multipoláris világ szélrózsájának minden irányában rendelkezzen ismerős arcokkal, mindezt pedig NATO-n belüli pozíciójának megtartása mellett vigye véghez.

Törökország csak akkor válhat egy erős, virágzó és tekintélyt parancsoló országgá, ha a keleti és a nyugati hatalmakkal egyszerre javítja viszonyát. Minden más módszer csak ártani tud nekünk

– mondta Erdogan a hét végén egy isztambuli beszédében.

Az ügyhöz közel álló emberek szerint a BRICS örömmel veszi a törökök közeledését, a kérdést pedig már a közösség következő, október 22–24-i ülésén is napirendre tűzhetik. A BRICS vonzerejét jól mutatja, hogy a 2009-ben alapított, de az elmúlt években rohamos fejlődésnek indult társuláshoz idén év elején 

  • Iránon kívül 
  • az Egyesült Arab Emírségek, 
  • Etiópia és 
  • Egyiptom 

is csatlakozott, Malajzia, Thaiföld és a törökök közeli szövetségese, Azerbajdzsán pedig élénken érdeklődik a potenciális tagság iránt.

Az anti-NATO is vonzza Erdogant

Erdogannak nemcsak az EU-csatlakozási törekvései egy helyben topogásával, de az ENSZ Biztonsági Tanácsának szerkezetével is gondja van: a törökök egy ideje szeretnék, ha a bt állandó tanácsának létszámát kibővítenék a jelenlegi ötről, viszont mivel követelése egyelőre süket fülekre talált, felvetődött annak a lehetősége is, hogy csatlakozzanak a NATO keleti megfelelőjéhez, a Sanghaji Együttműködési Szervezethez, melyet az orosz–kínai tengely hívott életre.

Nem kell választanunk ez EU és a Sanghaji Együttműködési Szervezet között, ahogy egyesek gondolják. Mindkét szervezettel egyszerre is javíthatjuk viszonyunkat, ennek a törekvésnek pedig minden érintett nettó nyertese tud lenni

– monda nemrég Erdogan.

Törökország a BRICS-csatlakozástól azt reméli, hogy fontos kereskedelmi központtá nőheti ki magát a Kelet és Európa közt. Fontos célja lenne például az orosz és közép-ázsiai gázexport egyik legnagyobb állomásává válni, ahogy a kínai elektromosautó-gyártók magához szólítása is stratégiai célként lebeg előtte: Törökország ugyanis vámunióban van az EU-val, így jutányos áron tudnák behozni a kínai EV-ket a közös piacra.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.