Erdogan egyszerre kacsingat keletre és nyugatra - Törökország hivatalosan is csatlakozna a BRICS-hez
Törökország hivatalosan is benyújtotta csatlakozási kérelmét a BRICS országcsoporthoz – írta meg a Bloomberg az ügyhöz közel álló bennfentesek információira hivatkozva. A Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika által életre hívott tömörüléssel pár hónapja ugyan már összefüggésbe hozták Törökországot, a formális kérelmet azonban csak most nyújtotta be Recep Tayyip Erdogan kormánya.
Egyre közelebb Törökország a BRICS-hez
Törökország a Bloomberg értesülései szerint egyértelműen azért nyújtotta be csatlakozási kérelmét a BRICS-hez, mert Erdogannak elege lett abból, hogy az európai uniós csatlakozási törekvései, melyek lassan húsz éve tartanak, nem haladnak elég gyorsan, így a kormány új szövetségi rendszer felé vette az irányt. Igaz, Erdogant nehezen lehetne nyugati elfogultsággal vádolni: országa az ukrajnai háború kitörését követően is kitartott Putyin mellett, annak ellenére, hogy
Törökország a NATO egyik legfontosabb, geopolitikai szempontból is létfontosságú, oszlopos tagja.
Ez a geopolitikai jelentőség azonban nem csak a nyugati szövetségi rendszer számára csábító, és ezt Erdogan is tudja. A Bloombergnek nyilatkozó bennfentesek szerint részben ezen tengely mentén kacsingat most Keletre: a török vezető szerint ugyanis a geopolitikai helyzet egyre inkább a keleti országok számára kedvez, Erdogan pedig nem szeretne árral szembe kerülni, ezért proaktívan keresi magának a szövetségeseket a másik oldalról is.
Ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy Törökország keletre szeretné tolni saját tengelyét: a bennfentesek szerint Erdogan létfontosságúnak tartja országa számára, hogy a multipoláris világ szélrózsájának minden irányában rendelkezzen ismerős arcokkal, mindezt pedig NATO-n belüli pozíciójának megtartása mellett vigye véghez.
Törökország csak akkor válhat egy erős, virágzó és tekintélyt parancsoló országgá, ha a keleti és a nyugati hatalmakkal egyszerre javítja viszonyát. Minden más módszer csak ártani tud nekünk
– mondta Erdogan a hét végén egy isztambuli beszédében.
Az ügyhöz közel álló emberek szerint a BRICS örömmel veszi a törökök közeledését, a kérdést pedig már a közösség következő, október 22–24-i ülésén is napirendre tűzhetik. A BRICS vonzerejét jól mutatja, hogy a 2009-ben alapított, de az elmúlt években rohamos fejlődésnek indult társuláshoz idén év elején
- Iránon kívül
- az Egyesült Arab Emírségek,
- Etiópia és
- Egyiptom
is csatlakozott, Malajzia, Thaiföld és a törökök közeli szövetségese, Azerbajdzsán pedig élénken érdeklődik a potenciális tagság iránt.
Az anti-NATO is vonzza Erdogant
Erdogannak nemcsak az EU-csatlakozási törekvései egy helyben topogásával, de az ENSZ Biztonsági Tanácsának szerkezetével is gondja van: a törökök egy ideje szeretnék, ha a bt állandó tanácsának létszámát kibővítenék a jelenlegi ötről, viszont mivel követelése egyelőre süket fülekre talált, felvetődött annak a lehetősége is, hogy csatlakozzanak a NATO keleti megfelelőjéhez, a Sanghaji Együttműködési Szervezethez, melyet az orosz–kínai tengely hívott életre.
Nem kell választanunk ez EU és a Sanghaji Együttműködési Szervezet között, ahogy egyesek gondolják. Mindkét szervezettel egyszerre is javíthatjuk viszonyunkat, ennek a törekvésnek pedig minden érintett nettó nyertese tud lenni
– monda nemrég Erdogan.
Törökország a BRICS-csatlakozástól azt reméli, hogy fontos kereskedelmi központtá nőheti ki magát a Kelet és Európa közt. Fontos célja lenne például az orosz és közép-ázsiai gázexport egyik legnagyobb állomásává válni, ahogy a kínai elektromosautó-gyártók magához szólítása is stratégiai célként lebeg előtte: Törökország ugyanis vámunióban van az EU-val, így jutányos áron tudnák behozni a kínai EV-ket a közös piacra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.