A norvég alap kiszáll az izraeli offenzívát támogató tőzsdecégekből

A pacifizmusáról és környezettudatosságáról híres Norvég Szuverén Vagyonalap besokallt, s augusztus 30-án keltezett levelében tájékoztatta felügyelő szervét, az oslói pénzügyminisztériumot, hogy szándékában áll eladni a portfóliójában lévő, az Izrael gázai megtorlásait támogató vállalatokban lévő részesedéseit. 

A világ legnagyobb állami alapja 1700 milliárd dollárt fialtat részvényekben, kötvényekben és kisebb részt ingatlanokban, jellemzően egy-két százalék körüli részesedéseket szerez a tőzsdén forgó kurrens vállalatokban, etikus befektetési politikát követve. Utóbbira volt jó példa, hogy komoly veszteséggel, de haladéktalanul kiszállt az oroszországi érdekeltségeiből, amint Putyin megindította az Ukrajna elleni háborúját. 

A norvég alap szigorította etikai szabályzatát

Az ilyen helyzetekre felkészülve az alap nemrég szigorította az eljárási standardjait, s ennek következményeként született meg a mostani levél, amelynek lényegi elemeit a Reuters hírügynökség ismertette. A Norvég Szuverén Alapnál külön etikai tanács értékeli a portfólióban lévő cégek üzletpolitikáját és reagál a konfliktushelyzetben hozott döntéseikre. 

Számos cégnél az alap képviselőt delegál az igazgatótanácsba vagy a felügyelőbizottságba, hogy érdekeit érvényre juttassa. Ennek részeként a kiszállás előtt jellemzően informálódnak a cégnél, hogy szándékukban áll-e változtatni a kifogásolt üzletpolitikájukon. 

A levélben a kifogásolt cégeket nem nevesítették, számukat sem közölték, de ez nem is lenne logikus, hiszen egy-egy ilyen exit-bejelentésnek komoly árfolyammozgató hatása lehet, amit célszerű elkerülni. 

A tanács azt azonban jelezte, hogy az érintettek relatíve alacsony száma miatt nem kell masszív eladásokra készülni. A folyamat elindításához az alapot kezelő jegybank igazgatóságának jóváhagyása és a felügyelő pénzügyminisztérium hozzájárulása is szükséges. A Reuters megjegyzi, hogy volt már olyan eset, amikor az etikai tanács ajánlása nem ment át a Norges Bank igazgatóságán. 

A lista rövid, a szereplők viszont nagyágyúk

Találgatni persze lehet, de nem érdemes: az alap összesen 8800 cégben részvényes, s a világ teljes részvényállományának 1,5 százalékát tartja a kezében. Beszállásával kiemelten támogatja a fenntarthatóságot, s a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) szempontok érvényesüléséért aktívan tevő vállalatokat. 

A Reuters szerint az Izrael számára amerikai hadiipari eszközöket szállító cégeket helyezhetnek fekete listára, közülük

• az RTX (volt Raytheon)
• a General Dynamics
• és a General Electric

esélyeit látják a legrosszabbnak, ők az Izraelnek eladott eszközeik révén közvetve 41 ezer palesztin haláláért lehetnek felelősek. Más kérdés, hogy a megrendelések növekedésével extra profitra szert tevő védelmi társaságok részvényeire minden bizonnyal lesz megfelelő kereslet.

 A norvég alap első féléves jelentése szerint izraeli kitettsége 77 cégben összpontosul, 1,41 milliárd dolláros nyilvántartott értékkel. A portfólióban jobbára ingatlanos, telekommunikációs, energetikai cégek, valamint bankok szerepelnek.

Korábban, még az etikai szabályok norvég parlament által elfogadott szigorítása előtt kilenc társaságot szórtak ki az alap portfóliójából, ezek a megszállt kelet-jeruzsálemi és ciszjordániai területek infrastruktúrájának, védelmi-megfigyelési rendszerének kiépítésében vállaltak szerepet.