Miután normalizálódik a török gazdaságpolitika, máris lassul az infláció
A török infláció augusztusban 52 százalékra lassult éves szinten a júliusi 61,8 százalékról, ami kedvezőbb az elemzők 52,2 százalékos várakozásánál. A pénzromlás 2023 júliusa óta a legalacsonyabb szintet érte el. A török statisztikai hivatal az élelmiszereknél és alkoholmentes italoknál 44,9 százalékos, míg a ruházati termékeknél 29,4 százalékos drágulást mért.
Havi szinten 2,5 százalékos inflációt regisztrált a statisztikai hivatal, ami szintén javulás a júliusi 3,2 százalékhoz képest, miközben a szakértők 2,6 százalékos növekedésre számítottak. A számok a bázishatás mellett a jegybanki fordulattal magyarázhatók.
A pénzromlás az elmúlt években szinte megszakítás nélkül nőtt, az árak két számjegyű emelkedést produkáltak a közel-keleti országban. Az infláció a nyersanyagárak növekedése és a központi bank (CBRT) kamatemeléssel szembeni vonakodása miatt 2022. októberben negyedszázados csúcsot döntött, meghaladva a 85 százalékot. Recep Tayyip Erdogan török elnök sokáig elutasította azt a közgazdasági tézist,
hogy a kamatemelés visszafogja az inflációt.
Sőt, az államfő évekig azt állította, hogy az alacsonyabb kamatlábak segítenek majd a drágulás csökkentésében. Tavaly május végén a harmadszor is újraválasztott Erdogan gazdaságpolitikai irányváltás mellett döntött, és a monetáris politikában is változás jött. Hafize Gaye Erkan személyében új vezető került a jegybank élére, aki közel két évtizedes egyesült államokbeli pénzügyi tapasztalattal rendelkezik.
Erkan vezetésével a CBRT 2023. július óta több lépésben 50 százalékra emelte a kamatlábat, így a drágulás lassulni kezdett. A török központi bank célja, hogy 2024 végére 38 százalékra lassítsa az inflációt, azonban az elemzők 42 százalékra számítanak. A dollárral a híreket követően 33,97 lírán kereskedtek, a török deviza az adatok közzététele után közel fél százalékkal erősödött a zöldhasúval szemben.
A közel-keleti ország fizetőeszköze az elmúlt öt év alatt több mint 83 százalékot vesztett értékéből a dollárral szemben. Ugyan a kamatemelés jó irány, viszont a török gazdasági növekedés mind negyedéves, mind éves szinten lassult, miután a magasabb hitelköltségek egyre nagyobb terhet rónak a gazdaságra.
Kriptomennyország: minden második töröknek van már digitális devizája, de Svájc és Argentína sincs sokkal lemaradva
A magas infláció és a kiszámíthatatlan gazdasági környezet az egyik, az erős gazdaság és a jó pénzügyi helyzet a másik kiváltó tényező a nagyarányú lakossági kriptotulajdonlás mögött. Az alternatív devizák világa ugyanis lassan, de biztosan kilép a kalandvágyó befektetők játszóterének bélyegzett skatulyából, és egyre több helyen válik a kiszámíthatatlan gazdasági és pénzügyi környezet egyik legjobb ellensúlyozási lehetőségévé.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.