Nem kizárt a 290 forintos euró sem

Ma ismét csökkent a befektetők kockázati étvágya, estek a tőzsdék, ami jellemzően a forint gyengülését okozta. Erre utal az is, hogy több régiós deviza - a szerb dinár és a román lei is gyengült, azonban a zloty és a cseh korona most enyhébben reagált. Középtávon azonban fontosabbnak bizonyulhat, hogy az ipari termelési adat lényegesen gyengébb lett a vártnál, növelve annak a kockázatát, hogy a recesszió az eddig vártnál is erősebb lesz Magyarországon 2009-ben. Mint ismeretes, a KSH tegnap tette közzé, hogy az ipari termelés éves alapon 10 százalékkal csökkent novemberben, elsősorban a szűkülő külpiacok miatt.

Kovács Mátyás, a Raiffeisen Bank elemzője úgy véli, hogy a mostani forint gyengülés ellenére az MNB képes lesz folytatni a kamatcsökkentéseket, és januárt 19-i rendes ülésén legalább 50 bázispontot vág. Az elemző korábban a 100 bázispontos csökkentést is elképzelhetőnek tartotta, ám a forint elmúlt napokban indult gyengülése óvatosságra intheti a döntéshozókat. Kovács Mátyás szerint technikai értelemben elképzelhető, hogy a hazai deviza árfolyama 290 forintnál is gyengébb szintre kerüljön, de ezt már intervencióval fogja megakadályozni a jegybank. Az elemző egyébként nemzetközi hatást - elsősorban a rossz amerikai foglalkoztatási számokat - sejti a régiós devizák gyengülése mögött, amelyek közül most a forint görbéje a legvolatilisebb.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője úgy véli, hogy tartósabb nyomás nehezedik majd a régiós devizákra, de ez az infláció csökkenését nem befolyásolja. Az elemző szerint a mostani állapotot jól jellemzi, hogy a nyáron még 230 forintos eurót tartott szükségesnek a jegybank a jövő évi inflációs célhoz, de ma már a 280 forintos árfolyamot is képes tolerálni. Suppan Gergely kiemelte, hogy nem csak a forint zuhant be tegnap, hanem az állampapír hozamok is emelkedésnek indultak, az elemző 50, esetleg 100 bázispontos kamatvágást vár ebben a hónapban.